Kezdődik a gyógyszeralku
Medgyessy Péter miniszterelnök személyesen kezdi meg a tárgyalásokat a gyógyszergyártókkal az ártámogatási rendszer átalakításáról, majd az általa kinevezett olyan személy folytatja azt, akiknek minden fél iránt van empátiája - tájékoztatta lapunkat az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke a tegnapi befektetői tanácson elhangzottakról. Székely Krisztina közölte: az egyesület várja a kormány előre meghirdetett, minden gyógyszergyártóra azonos feltétekkel érvényes tárgyalási javaslatát.
A sajtón keresztül értesültünk a kormány tárgyalási szándékáról, de a mai napig nem kaptunk konkrét javaslatot - válaszolt lapunknak Jakab Zoltán, a GlaxoSmithKline üzletfejlesztési igazgatója. Mint hangsúlyozta, a GSK nem fontolgatja a kivonulást Magyarországról, ahol meghatározó a jelenléte, 350 alkalmazottat foglalkoztat három üzletágban. Mindezt annak kapcsán hangsúlyozta, hogy cége közép-európai vezetője, David Redfern a Financial Timesnak tegnap felvetette a kivonulás lehetőségét, igaz, később vissza is vonta. Viszont elmondta: a támogatáscsökkentés miatt a GSK-t tavalyi árbevétele után mintegy 6 millió eurós kár éri. A globálisan évi 35 milliárd dollár forgalmú társaság eddig 15 millió eurót fektetett be Magyarországon, Budapest közelében lévő oltóanyaggyára építésébe. Most kérdésessé vált, hogy célszerű-e befejezni a teljes egészében 60 millió eurós beruházást.
Jakab Zoltán közölte, a GSK tisztában van azzal, hogy a kormánynak finanszírozási problémája van. Eddigi is jelezte és most is kinyilvánítja, hogy kész tárgyalni arról, hogy mindkét fél számára megfelelő megoldást találjanak. Beruházási döntéseit mindig megfontoltan hozza, több tényezőt értékelve. Például fontos számára az új gyógyszerek forgalomba hozatalának lehetősége, illetve az, hogy mennyire átlátható a hazai támogatási rendszer.
Ismert, hogy Magyarországon számos, receptre kapható gyógyszer jelentős ártámogatást élvez. Ezek ára maximált, a támogatás mértéke pedig a kormány és a gyártók között évenkénti tárgyalásokon dől el. Ám a magyarországi gyógyszerfogyasztás növekedése miatt - amiben nagy súllyal szerepeltek a drágább készítmények - az elmúlt két évben a gyógyszerár-támogatási keret mintegy 50 százalékkal felduzzadt. A növekedés egy részéért Kökény Mihály egészségügyi miniszter a gyógyszergyártókat hibáztatja. Azt mondja, a gyártók túl sokat költenek marketingre, az orvosokat a drágább, márkás készítmények felírására ösztönzik, holott adott betegségek gyógyítására olcsóbb, generikus készítmények is rendelkezésre állnak. Mindezen költségeik megjelennek a gyógyszerek árában,
vagyis a kormány a gyógyszerár-támogatásban éppen a drágább termékek reklámját fizeti meg, ez pedig nem tartható.
Ennek kapcsán Jakab Zoltán közölte, szerinte Magyarországon nincs olyan különbség az eredeti és a lejárt szabadalmú (generikus) gyógyszerek ára között, ami indokolná az állami gyógyszerkassza kerettúllépését. A Magyarországon 1985-ben megjelent GSK termékeire egyébként nem jellemző, hogy különbség lenne az eredeti és a generikus változat között, mindkettőt biotechnológiai úton állítják elő. A GlaxoSmithKline marketingköltségeit nem kívánta közölni.
Az IGYSZ elnök asszonya szerint biztos, hogy a multinacionális cégek hazai vállalatai valamennyien átértékelik a hazánkban lévő készítményeiket. Valószínűleg megfontolják, hogy a kevésbé profitábilis szereket érdemes-e forgalomban tartani, s megnézik azt is: a stratégiai gyógyszereik magyarországi ára nem csökken-e annyival, hogy tönkreteszi a gyógyszerpiacukat.
