Döbbenetes sorvezetőt kaptak Magyar Péterék: a 13. havi nyugdíj korlátozását, a korhatár átalakítását és brutális adóemelést javasol az OECD – az ÁFA-kulcsokba is belenyúlnának
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz OECD Magyarországról kiadott friss országjelentése szerint Magyarország gazdasági növekedése 2022 második felében hirtelen megtorpant, és azóta gyenge maradt. A koronavírus-járvány utáni időszakban még a belső kereslet hajtotta a gazdaságot, ám az inflációs sokk, a magas kamatok, valamint a bizonytalan nemzetközi környezet visszavetette a beruházásokat. A háztartások fogyasztása 2024 óta ismét a növekedés egyik fő motorja, a vállalati beruházások azonban továbbra is gyengék. A szervezet a nyugdíjakkal kapcsolatoban is tett megállapításokat friss jelentésében.
Fotó: Sina Ettmer Photography / Shutterstock
Az országjelentés szerint 2026-tól gyorsulhat a magyar gazdasági növekedés
Az OECD szerint a növekedést visszafogja a kihasználatlan termelési kapacitás, az alacsony üzleti bizalom és a kereskedelempolitikai bizonytalanság, és már korábbi jelentésében is a reformok szükségessége mellett érvelt. Bár az elmúlt években jelentős új ipari kapacitások épültek ki, ezek teljes kihasználása csak akkor várható a szervezet szerint, ha a külső kereslet érdemben erősödik.
Az OECD előrejelzése szerint a magyar GDP növekedése a 2025-ös mindössze 0,5 százalék után 2026-ban 1,9 százalékra, 2027-ben pedig 2,2 százalékra gyorsulhat.
A bővülést elsősorban a háztartások erősödő fogyasztása segítheti (ez egyezik a magyar jegybank prognózisával), amelyet a magasabb reálbérek és a személyi jövedelemadó-csökkentések támogatnak.
A szervezet szerint az uniós források várható felszabadítása 2026 végétől a közösségi beruházásokat is élénkítheti.
Az exportkilátások javulhatnak a külpiaci kereslet helyreállásával, miközben Magyarország exportpiaci részesedése várhatóan nem változik jelentősen.
Az OECD ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az ipari kapacitások önmagukban nem garantálják a tartós növekedést. A feldolgozóipari potenciál csak akkor használható ki teljes mértékben, ha a nemzetközi kereslet ismét erőteljesebbé válik.
Költségvetési reformokat sürget az OECD
A jelentés egyik központi megállapítása, hogy Magyarországnak új költségvetési mozgásteret kell teremtenie az idősödő társadalom és a klímaváltozás miatt növekvő kiadások finanszírozására.
Az OECD szerint 2070-ig a nyugdíj- és klímavédelmi kiadások miatt mintegy a GDP 8 százalékának megfelelő többlet költségvetési térre lesz szükség az államadósság fenntarthatóságának megőrzéséhez.
A szervezet szerint
- rövid távon a kevésbé hatékony adókedvezmények megszüntetésével és a támogatási rendszerek átalakításával lehetne forrásokat felszabadítani,
- középtávon pedig a nyugdíjrendszer és az állami kiadások hatékonyságának reformjára lenne szükség.
Az uniós források teljes körű lehívása szintén kulcsfontosságú lehet a költségvetési nyomás enyhítésében és a beruházások támogatásában.
Nyugdíjreformot és átalakított adórendszert javasol a szervezet
Érdemes megemlíteni, hogy az OECD az adózási rendszert és a nyugdíjrendszert is két olyan területnek nevezi meg az országjelentésben, melyhez hozzá kellene nyúlni a kormányzatnak a gazdasági növekedés biztosítása érdekében. Az OECD szerint a magyar felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében reformokra van szükség. A szervezet szerint a nyugdíjkorhatár és a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának feltételeit érdemes lenne a várható élettartamhoz igazítani.
A jelentés szerint a 13. és 14. havi nyugdíj korlátozása is hozzájárulhatna a rendszer stabilitásához.
Az adórendszerben az OECD szélesebb adóalapot és nagyobb szerepet javasol a vagyon-, ingatlan- és tőkejövedelmek adóztatásának. A szervezet szerint számos jelenlegi adókedvezmény költséges és kevésbé hatékony, miközben egyes kedvezményes áfakulcsok felülvizsgálata is indokolt lehet.
Az OECD szerint a személyi jövedelemadó-rendszer progresszívabbá tétele javíthatná a fiatalok és az alacsony képzettségű munkavállalók elhelyezkedési ösztönzőit, miközben igazságosabbá tenné az adózást.
A jelentés szerint a különadók, a forgalmi típusú terhek, valamint az ár- és árrésszabályozások fokozatos kivezetése növelhetné a gazdasági hatékonyságot és csökkenthetné a vállalkozások bizonytalanságát.
Ezek mellett az OECD szerint Magyarország hosszú távú növekedési lehetőségeihez elengedhetetlen a hazai kis- és középvállalkozások termelékenységének javítása, valamint a munkaképes korú lakosság csökkenése miatt Magyarországnak növelnie kellene a munkaerőpiaci részvételt, különösen a nők körében – áll az OECD jelentésében.
A jelentés külön kitér az éghajlatváltozásból fakadó veszélyekre is. Az OECD szerint a gyakoribb árvizek és aszályok növekvő költségeket jelentenek Magyarország számára. A szervezet szerint javítani kellene a klímakockázatok elleni biztosítási lefedettséget, szigorúbban kellene betartatni a területhasználati szabályokat, valamint rendszeresen frissíteni kellene az önkormányzatok kockázatmegelőzési terveit.
Összefoglalva: Az OECD szakértői jelentései alapján Magyarország számára a 13. havi nyugdíj korlátozását, a kedvezményes ÁFA-kulcsok kivezetését, valamint a gazdagabb rétegeket érintő vagyon- és tőkeadók bevezetését javasolják a költségvetési stabilitás érdekében. A szervezet a társadalmi igazságosság javítását és az adóalap szélesítését célozná meg a fogyasztási adóktól való függőség csökkentésével.
