Lejtőn a futballüzlet?
A 2002/2003-as bajnoki évad leggazdagabb 20 európai labdarúgócsapatának listáján 7 angol, 5 olasz, 3 német, 3 spanyol, 1 francia és 1 skót klub található. Az előző évhez képest összesen két új tag: a Schalke 04, valamint a Valencia került fel a top kategóriába. Az összbevételt tekintve a 20 leggazdagabb klub bankszámlája 11,9 százalékkal, 2,79 milliárd euróra növekedett.
Ám a Deloitte & Touche és Football Business International által megjelentetett "Top 20 Rich List" minden második klub teljesítményénél visszaesést mutat az előző évhez képest! A növekvő bevételekről szóló számok önmagukban megtévesztők, elfedik az ágazat problémáit, a legfontosabb megoldandó feladatokat.
Az egyes klubok egymáshoz viszonyított bevételi forráscsoport-szerkezete komoly ellentmondásokra, illetve veszélyekre hívja fel a figyelmet. A mérkőzésnapi bevételekben rejlő lehetőségeket - a jegyértékesítés mellett a helyszíni fogyasztás, merchandising, parkolás - csak a legnagyobb bevételt produkáló Manchester United, valamint a Tottenham és a Celtic használja ki meghatározó súllyal. Ez különösen az általánosan jellemző, vagy várt televíziósbevétel-csökkenésnek tükrében aggasztó. A klubok a saját szurkolóikban rejlő lehetőségekre még mindig nem fektetnek üzleti eredményekben is megmutatkozó hangsúlyt. Bevételeik túlnyomó részét a televíziós és a kereskedelmi jogok teszik ki - például a 2. helyen rangsorolt Juventus az üzleti eredményességét 90 százalékban külső, saját érdekérvényesítési szempontokkal rendelkező forrásoktól teszi függővé!
A televíziós bevételek 7 csapat esetében meghaladják a bevételek 50 százalékát. Valamennyi, a listán szereplő olasz klub - a 11. helyen rangsorolt AS Roma is bevételének csaknem minden második euróját a tévéközvetítésből nyeri -, az angolok, spanyolok közül egy-egy csapat, valamint a francia Olympique Lyon tartozik ebbe a körbe. A kereskedelmi jogokból származó összegek a három német klub, valamint az angol Leeds United bevételi struktúrájában mutatnak domináns értéket.
A PKF angol üzleti tanácsadó cég napokban megjelent elemzése az angol és a skót Premier League, valamint az angol First Division csapatainak pénzügyi vezetőit idézi az ágazat működtetésének jellemzésekor. Az eladósodás üteme egyre nagyobb arányú, minden második megkérdezett növelte banki hitelkeretét, melynek 90 százalékát a tervek szerint feltétlenül fel is akarják használni. Az említett hitelek a szigetországban magasnak számító, az alapkamatot legalább 2 százalékkal meghaladó kamatozásúak. A legnagyobb terhek a 10 millió fontnál kisebb forgalmú klubokat sújtják, ezért általánossá vált, hogy a bankok személyes garanciavállalást kérnek a tulajdonosoktól. A csapatokat működtető üzleti vállalkozások 64 százaléka 10-100 millió font közötti forgalmat tud felmutatni. A bankárok azonban a dinamikusan növekvő hitelkeretek, és a visszafizetésük lehetőségei miatt aggódnak, ugyanis jelentősen megcsappantak az adósságtörlesztés eszközei. A csapatok akár a legjobb játékosaikat is eladnák, ám az átigazolási díjbevételek minimálisra zuhantak, s ugyancsak csökkennek a televíziós jogdíjbevételek - az angol Premier League-t ez közvetlenül még nem érinti -, a kieső csapatok valamennyi bevételi lehetősége csökken. Mindeközben a fizetések továbbra is nőnek. Számtalan klub a csőd szélén áll, elég csak a 16. leggazdagabb klubra, a Leeds Unitedre utalni: 80 millió fontnyi tartozásával a csődvédelembe menekülést fontolgatja.
Az olasz labdarúgás a több százmillió eurós tartozásoktól (2001/2002-es szezonban 404 millió), ki nem fizetett adóktól (500 millió eurót meghaladó) és következményeiktől hangos. Noha a bajnoki indulás feltétele a pénzügyi fedezet bemutatása, még egyetlen klubot nem utasítottak vissza. Az állami beavatkozás a játékosvásárlással kapcsolatos költségek 3 éves leírását 10 évre növelte, mire az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményezett, nem sérti-e ez a változtatás a versenytörvényt.
A spanyol klubok 2003-as tartozása eléri az 1,6 milliárd eurót. A kormányzat vizsgálatot indított annak kiderítésére, vajon a társaságok nem szegték-e meg az adózási szabályokat a játékosok fizetési módjainak kialakításakor.
A német profi labdarúgás a KirchMedia csődje óta komoly problémákkal kell szembenézzen. A pénzügyi kihívásra 20 százalékos általános költség-, valamint a játékosok bérének csökkentésével reagáltak. A Sport Illustrated áttekintése szerint a "Top 20 Rich List" 12. helyére befutó Borussia Dortmund 100 millió eurós kölcsön felvételét tervezi jövőbeni jegybevételeinek terhére.
Az európai labdarúgás az üzletté válás folyamatának újabb mérföldkövéhez érkezett. A táblázat számoszlopai jelzik, hogy a sportágban már olyan összegek mozognak, hogy a standardizálásból, átláthatóságból, szabályozottságból fakadó előnyök lehetővé és szükségszerűvé teszik a racionális gazdálkodást, a vállalatszerű működést.
