Magukra maradtak a repterek
Bár az elmúlt években több vidéki város kezdte el repülőterének fejlesztését, ez főként a pénzhiány miatt lassan halad. Ahol már működőképes légikikötő van, a forgalom ott is meglehetősen csekély, hiszen főként a kis gépek igénylik a vidéki le- és felszállási lehetőséget. Így a tulajdonos önkormányzatoknak mindenütt a zsebükbe kell nyúlni és finanszírozni a működést. Ráadásul, miután a nemzeti fejlesztési tervből kikerültek a reptérfejlesztési programok, uniós forrásokra nem számíthatnak a tulajdonosok.
Az utóbbi hónapokban a legjelentősebb előrelépés Debrecenben volt, ahol a város egymilliárd forintot adott a műszaki feltételek javítására. Ezzel párhuzamosan - mint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékese érdeklődésünkre elmondta - befejeződött az az eljárás, amelynek eredményeképpen április 1-jétől állandó határátkelőhely létesül ezen a repülőtéren is. Debrecenben a nagy gépek forgalma még csekély. Az érkező vendégek száma az elmúlt években néhány ezer volt. A térség gyógyüdülőhelyeire inkább autóbuszos vendégek érkeznek, viszont nyáron hazai utazási irodák már indítanak innen rendszeres charterjáratot a török tengerpartra.
A forgalom szempontjából jobb, a fejlesztések szempontjából viszont rosszabb helyzetben van a sármelléki Balaton West Airport, hiszen évről évre növekszik az érkező chartergépek száma. Az idén eddig 140 bejelentett járatuk van, s a tavalyi 22 ezerrel szemben 30 ezer vendég fogadásával számolnak. Ugyanakkor a forgalom növekedésével nem tud lépést tartani a fejlesztés üteme, hiszen a tulajdonos önkormányzatoknak nincs ehhez anyagi hátterük, s az állam is szerény támogatást tud biztosítani.
A korábban ígért mintegy 670 millió forint állami támogatás helyett az idén 300 millió jut a szükséges fejlesztésekre, amit a Balatoni Fejlesztési Tanács egészít ki 65 millió forinttal. Ebből a pályafény kiépítését, valamint egy egyszerűsített navigációs berendezés telepítését lehet finanszírozni, ám elmarad a gurulóút felújítása, valamint a terminál korszerűsítése és bővítése. Keresi a helyét a légiközlekedési piacon a győri repülőtér, ahol kis és közepes gépeket tudnak fogadni. Mint Vadász László repülőtér-vezetőtől megtudtuk, az üzleti világban egyre nagyobb az igény a győri reptérre. Ez az idei évben azt jelenti, hogy az Audi-gyár gépeivel azonos számban érkeznek, illetve indulnak más cégek gépei is. Csakhogy ez még mindig nem elégséges a nullszaldós üzemeltetéshez, Vadász László szerint ehhez néhány évre még szükség van.
Mindeközben folynak az előkészületei a pécsi reptérfejlesztés újabb ütemének, ennek eredményeként néhány héten belül megjelenik a fénytechnika és a navigáció kiépítésére szóló közbeszerzési pályázat.
