Mit tegyenek a csomagolók?

Számos csomagolt termékeket forgalmazó vállalkozásnak okoz komoly fejtörést, hogy hogyan feleljen meg valamennyi jogszabályi előírásnak. A kérdés több tízezer csomagolt terméket forgalomba hozó vállalkozást érint, amelyekre 2003-ban terjesztették ki a termékdíj-fizetési kötelezettséget. Alternatív választásra is tavaly év eleje óta van lehetősége a cégeknek. Azok, akik nem képesek az általuk kibocsátott, hulladékká váló csomagolások meghatározott arányú begyűjtéséről és hasznosításáról gondoskodni, átvállalási szerződést köthetnek egy a magyar gyakorlatban újszerű szervezeti formában működő koordináló szervezettel. Az idén 45 százalékos hasznosítási előírás teljesítéséről - a piaci elveken, de közhasznú módon működő - társaságok a szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével gondoskodnak a szerződött partnerek által fizetett licencdíjból. A szerződött cégek így a koordináló szervezeteken keresztül mentességet kapnak a termékdíj fizetése alól. A kht.-k eddig az összes hazai csomagolási kibocsátás nagyjából felét fedték le. Zöld-szempontból ez a megoldás a kedvezőbb, mivel a hasznosítással csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyisége.

Költségszempontból tavaly ugyancsak egyértelmű volt a licencdíjas rendszer előnye. A 2003-as termékdíjtételeket és az egyik koordináló szervezet által megadott hasznosítási díjakat összehasonlítva kiderül: a licencdíjak 44-74 százalékkal kisebb kiadást jelentettek a vállalatoknak. Adminisztratív szempontból a kötelezett cégeknek ugyancsak könnyebbséget jelentett, hogy a koordináló szervezet az illetékes állami szervek felé fennálló jelentési kötelezettséget is átvállalja. Ebben az esetben a kötelezett partner a koordináló szervezet számára, a hasznosítási megállapodás aláírásával egy időben, egy éves csomagolási kibocsátási előrejelzést ad meg. Ezt negyedévente pontosítja a tényleges kibocsátás figyelembevételével, s három hónapos bontásban történik a hasznosítási díj fizetése is. Ez lényegesen egyszerűbb, mint a termékdíjfizetés, ahol az adóhivatal, a környezetvédelmi tárca (kac), valamint a hasznosítási kötelezettség tekintetében a Környezetvédelmi Főfelügyelőség felé is beszámolási kötelezettség van előírva.

Idén lényegesen változott a helyzet. A termékdíjas törvény módosítása értelmében 2004. január 1-jétől a hasznosítási kötelezettségük teljesítéséről gondoskodó vállalkozásoknak is ki kell fizetni a termékdíj 20, illetve egyes - kötelezettségei túlteljesítését vállaló - koordináló szervezetek választása esetén 15 százalékát. A termékdíjtételek emelkedése miatt elvileg a cégek még inkább a licencdíjas megoldás választására lennének ösztönözve, ám a 20 (15) százalékos termékdíj-fizetési kötelezettség miatt ez az előny lényegesen kisebb. A mintaadatok alapján a hasznosítási díj, 15 százalék termékdíj fizetésével számolva, a műanyagoknál 38, a társított csomagolásoknál 52,5, az alumíniumnál 58, az egyéb fémeknél 59, az üvegcsomagolásnál 43, míg papírnál 35 százalékkal így is olcsóbb, mint ha a cég a termékdíjat fizetne, nem beszélve a zöld szempontokról. A másik következmény, hogy a licencdíjas megoldást választó cégekre a 20 (15) százalékos termékdíj miatt dupla adminisztrációs teher hárul. A vállalkozások koordináló szervezet felé fennálló kötelezettségei változatlanok, de emellett a termékdíjfizetés adminisztrációs kötelezettségei is megjelennek. Emiatt az érintett cégeknek az első forgalomba hozatalkor a kac-hoz be kell jelentkezniük. Emellett a 20 (15) százaléknyi termékdíj fizetésére az APEH-nak a havi, negyedévi vagy éves adóbevallásban fel kell tüntetniük a termékdíjat és negyedéves vagy éves részletező bevallást kell tenni, a kötelezettség nagyságától függően. A pénzmozgásnak a termékdíjnál az APEH-nak tett bevallásokat kell követnie.

Összegzésként, a licencdíjas rendszert választó cégek idén jelentős többletadminisztrációs teherre számíthatnak. Ennek anyagi vonzata nehezen pontosítható, de a kizárólag forintosítható terheket nézve - a környezeti haszon mellett - a termékdíj 15 százalékának kifizetése mellett is 32-59 százalékkal alacsonyabb fizetési kötelezettséggel lehet számolni a koordináló szervezethez történő csatlakozással. (NIG)