Nem tartanak a keleti importtól a fehérneműsök

A ruházati cikkek forgalma 2003-ban, az előzetes adatok szerint elérte a 339 milliárd forintot. Ez 7 százalékkal több, mint az előző évi 317 milliárd. A GfK Piackutató Intézet FashionScope kutatása szerint ebből az alsóruházat piaci részesedése 13 százalék, ami értékben 44 milliárd forintot, mennyiségben pedig az összes eladott ruházati cikk 51 százalékát jelenti. Ebben a szegmensben, az elmúlt évek kedvezőtlen változásai ellenére is, elérte a darabszámban mért növekedés a nyolc százalékot.

A fehérneműgyártó és -értékesítő nagyvállalatok optimisták: úgy vélik, növekedésük és jelenlegi versenyelőnyeik hosszabb távon is tartósnak bizonyulnak. A jól megcélzott piaci szegmens, a minőségi termékek, a technológiai újítások szerintük stabilan jelentős piaci részesedést biztosítanak számukra.

A magyar piacon 15-20 százalékos piaci részesedésű fehérneműgyártó Felina-termékek célfogyasztói a modern, igényes harminc év fölötti nők és az idősebb korosztály. A termelési oldalon a Felina Hungária Kft. hatékonyságnöveléssel szeretne kitűnni a versenytársak közül. Jancsecz Zsolt cégvezető a jövőt a csoportközponti szabászat jegyében képzeli el. A németországi telephelyről Szeghalomra áthelyezett egység nemcsak a magyar, de a lengyel és a bolgár termelőüzemeket is el fogja látni számítógép vezérelte automata szabászati termékeivel. Július elsejétől Szeghalom regionális termelésirányítási központtá válik.

A kis- és középvállalkozások helyzete korántsem ilyen rózsás. Szerény nyereséghányaduk és a technológiai újításokra fordítandó tőke hiánya miatt egyre jobban érezhető lemaradásuk a dinamikusan fejlődő nagyvállalatoktól. A könnyűipari kis- és középvállalkozások fejlesztése ezért kiemelt kormányzati feladat, hangsúlyozta kérdésünkre Horváth Lajos, a Könnyűipari Vállalkozások Szövetségének elnöke.

A rendszerváltással a magyar könnyűipar megsemmisült, de rögtön föl is támadt, amint a multinacionális cégek megjelentek a magyar piacon - mondta lapunknak Bartha András, a kiskereskedelemben érdekelt Aranypók Rt. elnök-vezérigazgatója. A szovjet piac összeomlását azok a kis- és középvállalkozások élték túl, akik már rendszerváltás előtt nyugati megrendelőknek dolgoztak. A minimálbér-emelés viszont ezeket a cégeket is megtizedelte, mert az utóbbi években számos, Magyarországon bérmunkára szerződött multinacionális cég Romániát, Ukrajnát és Bulgáriát választotta új telephelyéül.

Ezzel párhuzamosan megváltozott a kereskedelem szerkezete is. Míg régen a belvárosi üzletekben fordult meg a legtöbb vevő, ma már a nagy plazák, bevásárlóközpontok vonzzák leginkább a fogyasztókat. Az Aranypók Rt. számára ez jelentős hátrányt jelent, mert üzleteinek nagy része a hagyományos bevásárlóhelyeken van. Ezt felismerve az utóbbi években új Aranypók-üzletek nyíltak több plazában, illetve az Auchanban és a Corában.

Jüttner Katalin, az S Modell Rt. vezérigazgatója szerint is a minőségi fehérneműk értékesítésének tartós versenyelőnyét a fehérnemű-márkaboltok biztosítják. Az S Modell Rt., a brit Marks & Spencer magyarországi kizárólagos franchise-partnere, hölgyek számára külön fehérnemű-márkaboltokat működtet. A nagy fehérnemű- és méretválasztékon túl a vezérigazgató az intim körülmények közti vásárlás lehetőségét is az S Modell Rt. fontos versenyelőnyt biztosító tényezőjének tartja.

A távol-keleti fehérneműk jelenléte nem aggasztja különösebben a piaci szereplőket. A jó minőségű termékeknek nem versenytársai a józsefvárosi piacon, illetve a távol-keleti kis boltokban értékesített áruk. Bartha András elnök-vezérigazgató azonban felhívta a figyelmet a hipermarketekben árult távol-keleti termékekre, amelyek az értékesítési környezet miatt a fogyasztókban azt a látszatot kelthetik, hogy márkás, jó minőségű fehérneműről van szó.

Az utóbbi években a távol-keleti termékek forgalmazása terén javulás tapasztalható, erősítette meg Gervainé Ritter Csilla, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség könnyűipari osztályának főtanácsosa. A főfelügyelőséghez a könnyűipari termékek közül a fehérneműkre elenyésző számban érkeznek be minőségi kifogások, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek forgalomban gyenge minőségű termékek. A nemrégiben megváltozott szavatossági jogérvényesítés, s az eljárás sokkal több időbe és pénzbe kerül, mint amekkora a gyenge minőségű áru miatt jelentkező veszteség. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ugyanakkor saját hatáskörben rendszeresen vizsgálja a boltokban kapható ruházati termékeket, ezen belül a fehérneműket is.