Újabb ötmilliárd Bábolnának?
Az újabb hitelt, információink szerint, az uniós felkészülést szolgáló fejlesztésekhez és marketingcélokra fordítanák. Üzleti szempontból nem indokolt, hogy az MFB Bábolnának ismét hitelt nyújtson - közölték lapunkkal az állami banknál. Korábbi értesüléseink szerint a társaságnak már mintegy 15 milliárd forintnyi MFB-hitele van. A bank illetékesei leszögezték: a további hitelfolyósítás azért sem jöhet szóba, mert az MFB ez évi garanciakerete kimerült. Egyes hírek szerint ugyanakkor a társaság vezetése a kormánynál kívánja elérni, hogy az MFB-s kedvezményes kölcsönnyújtást "rendelje el".
Számos, lapunk által megkérdezett ágazati szakértő úgy nyilatkozott, hogy tud a bábolnai hitelfelvételi ambíciókról. Ugyanakkor a feldolgozók körében növekvő feszültséget kelt az állami cég ismétlődő "kistafírozása". Szakértők visszatetszőnek tartanák, ha Bábolna a 2,9 milliárd forintos ÁPV-s tulajdonosi kölcsön mellé újabb 5 milliárdos kedvezményes forráshoz jutna, miközben az idén az egész baromfiszektor állami támogatása 5,5 milliárd forintra csökkent. Ágazati vélemények szerint érthetetlen, miért nem vonul ki az állam a számára veszteséget hozó "csirkeiparból", miközben más területeken sorra privatizál. Bár az utóbbi időszakban Bábolna magánosítása is többször napirendre került, a koncepciók azonban rendre megbuktak.
A Bábolna Rt. közgyűlése még januárban járult hozzá a 2,9 milliárd forintos ÁPV-s tulajdonosi kölcsön felvételéhez (VG, 2004. január 12.). A kamatmentes hitelt év végéig kell visszafizetni. Az állami hitelből a termelés erőteljes felfutását szeretnék finanszírozni, amelynek következtében az idén 25 százalékos árbevétel-növekedéssel, azaz mintegy 50 milliárd forintos forgalommal kalkulálnak.
A legnagyobb vetélytárs Hajdú-Bét felszámolása és a piacok átvétele ugyanakkor a Bábolnát Közép-Európa egyik meghatározó integrált baromfi-feldolgozójává teheti. A 3500 fős Hajdú-Bét a magyar baromfipiac vezető vállalata volt, főként liba és kacsa tenyésztésével és feldolgozásával foglalkozott. Magyarországon öt városban működtetett üzemet, melyből a debrecenit januártól a Bábolna bérli.
Marczali Gábor bábolnai vezérigazgató lapunknak elmondta: a bérlet erre az évre szól, azonban ha a gyáregységet a felszámoló társaság meghirdeti, akkor ajánlatot fognak tenni. Ha nincs értékesítés, akkor pedig év végén döntenek a további bérletről. Nagyjából hasonló a helyzet a törökszentmiklósi üzemmel - tette hozzá.
A felszámolás alatt álló debreceni Hajdú-Bét 2000-ben 8 milliárd forintos adósságot mutatott ki, az addigi fő hitelező MKB kivonult, helyébe a Wallis-csoport lépett. A cég 2002-ben azonban 400 millió forintos negatívumot halmozott fel, melyhez az aszálykár miatti takarmányár-emelkedés is hozzájárult. Beszállító partnereinek száma elérte a tízezret, akiknek azonban az érvényes szerződések ellenére sem tudott fizetni a cég, lapértesülések szerint 5,5 milliárd forintos tartozást halmozva fel ezzel. A debreceni cég legfőbb hitelezője, a Raiffeisen Bank még január közepén felmondta a hitelfolyósítást, és jelzálogjogát érvényesítve elvonta a feldolgozó ingatlanainak egy részét.
A fizetésképtelenné vált Hajdú-Bét felszámolását végző Hunyadi Rt.-től megtudtuk, hogy március 29-ig kell bejelenteni a károsultaknak a hiteligényüket. Ezek után a csődtörvény alapján fizetik ki a kérelmezőket. Elsőként a munkabéreket és a közüzemi díjakat, ezt követi a jelzálog, és csupán negyedikként jöhetnek - ha a marad még rá pénz - a libatermelők.
