A díszeken innen és túl

Az ékszer bűvös szó. Egyszerre gazdagság, szépség, hatalom, földi hívság és cicoma. Az emberiség évezredek óta díszíti testét, az ékszer a szépség kelléke vagy pótléka, mindig vágyak tárgya.

Az ékszerekhez való viszonyunkat járja körül a MEO Kortárs Képzőművészeti Gyűjteményben látható Beyond Adornment (A díszeken túl) című tárlat, amely a Svédületes! - svéd-magyar randevú 2004 - részeként érkezett Budapestre. A kiállításon tizenegy fiatal svéd művész munkáit tekinthetjük meg, amelyek igencsak elütnek mindattól, amit az ékszerről gondolunk. Nem láthatunk nemes és drága anyagokból készült báli csodákat, sőt a tárgyak zöme nem is viselhető.

Az alkotók szándéka szerint nem is a hordhatóság a téma központi kérdése, sokkal inkább az ékszerek viszonya a testhez, valamint a test megítélése napjainkban. Láthatunk hattyú nyakán nyakéket és nyuszi fülén díszsapkát, de az emberi modellek díszei is szakítanak a hagyományokkal. Míg a divat- és ékszerbemutatókon az emberek csak illusztrálják, hordozzák a tárgyakat, addig itt a modell áll az előtérben. A szervezők szándéka szerint ezzel kívánják felhívni a figyelmet arra a viszszásságra, mely oly jellemző a kommersz kultúrára, hogy már nem is az embert díszítik a tárgyak, hanem a tárgyakhoz a test csupán háttér, személyiségünk pedig jelentéktelenné válik a mostanság dívó a testkultuszban.

De nincsenek új hajtások gyökerek nélkül. A Magyar Nemzeti Múzeum Ékes krónika című tárlata a magyar ékszertörténet egy szeletét mutatja be, de tekintve, hogy a divat csak száz éve irányítja mindennapjainkat, kiváló alap arra, hogy megfigyeljük az ez idő alatt lezajlott változásokat. A bemutatott tárgyak a 16. század végétől a 19. század végéig követik Magyarország ékszerkultúráját, a Felvidéken át Erdélyig. Zömében főúri ékszereket láthatunk, de az erdélyi szász polgárasszonyok függői sem maradnak el mögöttük. Több díszmagyarhoz tartozó ékszerkollekció is megtekinthető, de a tárlat igazi különlegessége egy koronka. Ennek alakja koronát mímel, s a hölgyek rakták a kontyuk tetejére. Az igazi szenzáció abban rejlik, hogy a kiállított darab az egyetlen ismert koronka, ezt a darabot leszámítva csak leírásokban találkozhatunk vele.