Csúcsra járnak a szójaárak

Chicagóban, a meghatározó terménytőzsdén a hét elején 15 éve nem látott magasságba, tonnánként 390 dollárra duzzadtak a szójabab határidős frontjegyzései, mintegy 70 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. A rekordnagyságot elérő kínai kereslet lendületét még a tartós drágulás sem vetette vissza, ugyanakkor a legnagyobb termelő- és exportőrország, az USA a tavalyinál kisebb készletekkel rendelkezik, miután 12 százalékkal kevesebb szójababot takarított be a legutóbbi aratáskor.

A tőzsdei trendet egyelőre az sem tudta érdemben megfordítani, hogy a kínálati rangsorban második, illetve harmadik helyen álló Brazília és Argentína már megkezdte a folyó aratásból származó új termés exportját. Annál kevésbé, mert a két dél-amerikai ország együttes kínálata az aszálykárok miatt várhatóan hat-hét millió tonnával kisebb lesz, mint azt Washingtonban egy hónappal ezelőtt gondolták. (Igaz, Brazília termése még így is mintegy 5 százalékkal felülmúlhatja a múlt évit.)

A szójababjegyzések magasrepülését követte a szójadaráé, ami - Orbán Imre vezérigazgató szerint - a vezető hazai gabona- és fehérjetakarmány-kereskedő társaság, az Agrograin Rt. importját is drágította. Csak az idén mintegy 40 százalékos áremelkedést tapasztaltak a cégnél. A dél-amerikai kikötői árak ugyan jelenleg lényegesen elmaradnak az USA-beli tőzsdei jegyzésektől, ám ettől még nem lesz olcsóbb a beszerzés, figyelembe véve a magas tengeri fuvardíjakat, és a hosszú (esetenként 30 napot is elérő) kikötői várakozások miatti többletköltségeket.

A globális kereslet - a drágulás ellenére is - szokatlanul tartós felfutását főleg az állati eredetű takarmányok kínálatának szűkülésével magyarázza, amiben az újabb szivacsos agyvelőgyulladásos esetek is szerepet játszhattak.

Magyarország szójadaraigénye tavaly 800 ezer tonna körül mozgott, ám az idén mintegy 20 százalékkal kisebb kereslettel számolnak a magas árszintre, valamint az állatállomány csökkenésére való tekintettel.