Évek óta nem féltek így a magyar gazdák: mikor erős a forint, de kevés, és tűz a nap
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre nehezebben tervezhető a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság működése: a tartós aszály mellett az export versenyképességét gyengítő forinterősödés, valamint az iráni konfliktussal összefüggő energia- és alapanyagár-emelkedés is növeli a gazdálkodók kockázatait. Az MBH Bank legfrissebb negyedéves ágazati elemzése szerint az idei év az átlagosnál gyengébb lehet, a problémák pedig már rövid távon strukturális alkalmazkodásra kényszeríthetik az ágazatot. Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és banki elemzők helyzetértékeléséből összeállított MBH AgrárTrend Index 2026 második negyedévének végén 31 ponton állt.
A mutató három hónap alatt 0,8, egy év alatt 2,7 ponttal csökkent, és tovább távolodott az egyensúlyi állapotot jelző 35 ponttól. Legutóbb 2023 második negyedévében mértek hasonlóan alacsony értéket, akkor elsősorban a magas inputköltségek és az alacsony terményárak együttes hatása miatt. Most azonban az aszály áll a romló ágazati hangulat hátterében.
Már a finanszírozásban is alkalmazkodni kell
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint egyszerre több oldalról érkezik nyomás a magyar termelőkre. A rendkívül száraz második negyedév rontotta a növénytermesztés kilátásait, miközben az erősebb forint egyes termékpályák exportpozícióját is gyengíti. A magas olaj- és energiaárak pedig tovább növelhetik a mezőgazdasági munkák és az alapanyagok költségét.
A lassuló infláció, a mérséklődő forintkamatok és az élénkülő fogyasztás ugyan javíthatja az általános gazdasági környezetet, az agráriumban mégis gyengébb évre lehet számítani.
A bank szerint ezért ismét felértékelődhet a likviditás biztosítása és a forgóeszköz-finanszírozás, miközben továbbra is szükség van az időjárási és piaci kockázatokat csökkentő beruházásokra.
Veszteséges lehet a gabonatermelés
A szántóföldi növénytermesztésben sok térségben már 70–120 milliméteres a csapadékhiány. A talaj felső egy méteres rétegéből az Alföldön 140–170, a Dunántúl jelentős részén pedig 110–150 milliméter nedvesség hiányzik. A magas hőmérséklet ráadásul fokozta a párolgást és felgyorsította a növények fejlődését.
A búza országos termésátlaga hektáronként 4–5 tonna között alakulhat, miközben kedvező körülmények között 5,5–6 tonnás hozam lenne elérhető. A repce átlagtermése hozzávetőleg 2,5 tonna lett, az árpa 4,3–4,5 tonnás eredménye pedig a rendkívül aszályos 2022-es év számait idézi.
A jövedelmezőséget különösen veszélyezteti, hogy a jelenlegi árak mellett intenzív búzatermesztésben 5,5–6 tonna, extenzív technológia alkalmazásakor pedig 4–4,5 tonna körüli hektáronkénti hozam szükséges a költségek fedezéséhez. Számos gazdaság így legfeljebb a fedezeti pont közelébe kerülhet, miközben több térségből minőségi problémákról is érkeztek jelzések.
Az augusztusi csapadék döntő lehet, különösen a kukorica számára. Ha a még elfogadható állapotban lévő táblák időben kapnak esőt, elkerülhető lehet a 2022-es negatív rekord. A likviditási helyzettől függően ugyanakkor több termelő kivárhat az értékesítéssel, és a világpiaci árak további emelkedésére számíthat.
Önköltség alatt adják a tejet és a sertést
Az AgrárTrend Index rangsorának végén
- a gyümölcs-,
- a sertés-
- és a kukorica-termékpálya áll.
Az állattenyésztésben a legsúlyosabb jövedelmezőségi gondok a tej- és a sertéspiacon jelentkeznek.
A nyerstej termelői ára szerződéstől függően literenként 130–140 forint között mozog, amelyet csak nagyon kevés gazdaság képes nyereségesen előállítani. Az uniós spotpiaci árak azonban már emelkedést jeleznek, ezért elképzelhető, hogy a magyar termelői árak elérték mélypontjukat. Az MBH szakértői szerint a teljes éves átlagár 150–155 forint között alakulhat, ami a hatékonyabb telepeknek már némi jövedelmet biztosíthat, de sok gazdaságban továbbra is csak a támogatásokkal együtt lehet pozitív az eredmény.
A sertéspiacon a hízóár kilogrammonként 1,4 euró körüli mélypontra esett. Az európai túlkínálat, a hazai állomány növekedése és az erős forint miatt ez szinte minden esetben önköltség alatti értékesítést jelent. Némi reményt adhat a hizlalóknak, hogy csökkentek a malacárak, így a most beállított állatokon már keletkezhet jövedelem.
Az öntözés mutatja a kiutat
A legstabilabb helyzetben továbbra is a baromfi- és a tojáságazat van, míg a növénytermesztési területek közül a zöldségágazat közelíti meg leginkább az egyensúlyi szintet. Ezekben a szektorokban az öntözés, illetve az üvegházi termesztés kiszámíthatóbb termelési környezetet teremt, és mérsékli az időjárási kockázatokat.
A csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete ugyan csökkent, de az öntözött állományoknál továbbra is magas a termésbiztonság. A hajtatott zöldségek jövedelmezőségét ugyanakkor az európai és a magyar piacon is rendkívül alacsony árak rontják.
A gyümölcságazatban a tavaszi fagy okozott jelentős veszteségeket. A legfontosabb hazai gyümölcsnek számító alma különösen súlyos károkat szenvedett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, de a kiesés pontos nagysága csak a harmadik negyedévben válhat ismertté.
A húsmarhaágazat helyzetét az erős európai kereslet és a kedvező exportárak stabilizálják, ám a kiszáradó legelők, az alacsony gyephozam, valamint a drága és nehezen beszerezhető szálastakarmány itt is komoly kockázatot jelent.
