Nehéz diplomás álláshoz jutni
Közel százezer munkaközvetítésre rendelkezésre álló munkalehetőséget jelentettek be márciusban az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz, ám valószínűtlen, hogy köztük vannak diplomások számára meghirdetett állások. A legnagyobb hazai személyzeti tanácsadó cégektől kapott információk szerint azok a diplomás álláskeresők vannak nehéz helyzetben, akik nem kereskedelmi, pénzügyi, vagy műszaki végzettséggel rendelkeznek. Az elmúlt 16 hétben ugyanis elsősorban ilyen pozíciókra kerestek munkaerőt a hazai vállalatok.
A diplomások iránti kereslet egyébként nem csak régiónként tér el egymástól - különféle okokra visszavezethetően folyamatosan változik, s nagyok az eltérések az egyes szakmák vonatkozásában is.
A jelenlegi és a közelmúltban végrehajtott beruházásokat szinte teljes egészében a feldolgozóiparban és főleg vidéken hajtották végre, példálózik Kelemen András, a Multijob ügyvezető partnere. A tavaly Északkelet-Magyarországon beindult elektronikai beruházások az év első negyedévre minőségi munkaerőcseréket tettek szükségessé. Budapesten és az agglomerációban ugyanakkor nem az új befektetők megjelenése generálta a munkalehetőségeket, hanem az alkalmazotti fluktuáció - erre vezethető vissza az álláslehetőségek több mint 80 százaléka. Ugyanez jellemző a dunántúli munkaerőpiacra, ám ez alól is van kivétel, Veszprém, ahol a beindított jelentős szoftverfejlesztési beruházásoknak köszönhetőek a lehetőségek.
Piaci tapasztalat az is, hogy a pályakezdőknek a legnehezebb elhelyezkedniük, illetve azoknak, akik nem beszélnek nyelveket - mutat rá Fröchlich Péter, a P&Bert Management Consulting ügyvezetője. A hr, a marketing és a környezetvédelem területén dolgozó szakemberek számára sem egyszerű munkahelyet váltani, teszi hozzá.
Mostanság egyébként a műszaki-termelési vezetői s az értékesítési és más kereskedelmi pozíciók betöltésére alkalmas munkatársak mellett megnőtt a kereslet az ingatlanfejlesztési szakemberek iránt is, mondta el Visegrády Tamás, a PSP Siklóssy & Partner Vezetői Tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Horváth Éva, a Jobserver ügyvezető igazgatójának tapasztalatai szerint a gyengeáramú villamosmérnököknek pályakezdőként sem kell aggódniuk, mivel szakmai tapasztalattal és a nélkül is komoly kereslet van rájuk. Keresettek még a minőségbiztosítási szakemberek is, tette hozzá.
Ami pedig a közeljövő tendenciáit illeti - Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó ügyvezető partnere úgy látja: a következő fél évben továbbra is aktív munkaerő-piaci terület marad az FMCG szektor, a telekommunikáció, az it, a magas színvonalú szolgáltatások területe, valamint az ipar egyes területei (autóipar és beszállítói).
Általános az a tapasztalat is, hogy megnőtt a magyarországi regionális vállalati központok szerepe. Április közepéig komoly megbízásokat kaptak a hazai személyzeti tanácsadó cégek arra, hogy romániai, szerbiai, horvátországi képviselőket, vagy regionális, több országért felelős felső vezetőket és kereskedelmi vezetőket találjanak. A legnagyobb hazai személyzeti tanácsadó cégek úgy vélik, a jövőben nagyobb hangsúlyt kap munkaerő-piaci szempontból a kutatás-fejlesztés területe is.
A bérek - természetesen - nagyban függnek a gyakorlattól és a nyelvismerettől is. Horváth Évától azt tudtuk meg, hogy a pályakezdő villamosmérnökök, középfokú angol nyelvismerettel havi bruttó 180-250 ezer forint körül kereshetnek; ez csak kis mértékben csökken, ha kelet-magyarországi munkavégzésről van szó. De például egy minőségbiztosítási szakember, felsőfokú műszaki vagy minőségbiztosítási végzettséggel, illetve 1-2 éves gyakorlattal akár bruttó 250-400 ezer forintot is kereshet. Igaz, ezt a munkavégzés helye, és a beosztás nagymértékben befolyásolja.
A bruttó kereseten felül általánossá válik az úgynevezett bonuszrendszer, ami az elvégzett minőségi és mennyiségi munka többletét hivatott javadalmazni. A Jobserver tapasztalatai szerint, ha a munkavállaló napi szinten nem képes lakhelyéről a munkahelyre bejárni és költözni kényszerül, akkor a cégek sok esetben albérleti támogatást adnak. Ezt az összeget általában a bruttó bérhez adják hozzá,vagyis adózni kell utána.
Egy-egy állás megszerzése még akkor sem biztos, ha van üresedés, s ha a jelentkező nagyjából megfelel a diplomakívánalmaknak. Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója úgy tapasztalja: sokszor nem az első diploma a meghatározó, hanem a meglévő gyakorlat. Ha egy munkáltatónak mégis a papír fontos, akkor már Magyarországon sem a diploma típusa számít, hanem a felsőoktatási intézmény hírneve. Az ötéves képzésben szerzett diplomákat értékesebbnek ítéli meg a munkaerőpiac a hároméves, levelezőn szerzett végzettségnél. Míg hat-hét évvel ezelőtt egyszerűbb volt a pályamódosítás a hazai munkaerőpiacon - mérnökök auditasszisztensnek, bölcsészek üzletkötőnek tudtak elhelyezkedni -, addig ma már elvárják a pályakezdőktől a szakirányú diplomát.
