Ingatlanüzletet is hoz az olimpia

Soha nem látott ütemben fejlődik a görögországi kereskedelmi ingatlanszektor, szakértők szerint figyelemre méltó, hogy a hazai beruházókon kívül az elmúlt hónapokban egyre több külföldi befektető is megjelent. A fő ok az augusztusi athéni olimpia, de a néhány évtizede fölépített bevásárlóközpontok és irodaházak is megújulásra várnak, s ezek jelentős részéhez találtak is beruházót.

A CB Richard Ellis nemzetközi ingatlan-tanácsadó cégtől szerzett információk szerint az új nemzetközi repülőtér, az athéni metró és a nyugati elővárosokat a repülőtérrel összekötő 73 kilométeres autósztráda a főváros és tágabb környezetének fellendülését hozta és még inkább hozza. Az autópálya-csomópontok közvetlen körzeteiben főleg logisztikai és kereskedelmi beruházások kezdődtek. A Mesogion sugárút mentén, végig a metrómegállóknál pedig nagy bérirodaházak magasodnak, illetve fognak épülni.

Az ingatlanos multi szerint az ágazatnak az is kedvező, hogy a görög kormány a valóságban is megkezdte az irányítás decentralizálását, s ez pótlólagos ingatlankeresletet hoz. Az állami távközlési hatóság, illetve az idegenforgalmi hivatal óriási ingatlanvagyonnal rendelkezik, mindkét szervezet előtérbe helyezte a Magyarországon még fejletlen PPP (public private partnership) együttműködési formát, amikor a közfeladatok ellátásához szükséges ingatlanokat magántőkéből építik meg, mentesítve ezzel átmenetileg az állami költségvetést és hasznot hozva a magántársaságoknak.

Görögország az úgynevezett ír modellt tekinti követendőnek a külföldi tőke vonzásában. E szerint a legalább 30 millió eurós befektetést vállaló cégek tíz évre garantált 25 százalékos társasági adót fizetnek a jelenlegi 35-tel szemben. Ezzel részben azt is szeretnék elérni, hogy a beruházók az olimpia után hosszú évekig ott tartsák hasznukat Görögországban.

A kiskereskedelmi ingatlanpiacon jó jel, hogy a francia Galleries Lafayette cég aláírta a hosszú távú szerződését egy hatalmas területre Athénban. Az 57 ezer négyzetméteres Sintagma bevásárlóközpontban 18 ezer négyzetmétert foglal el a világhírű társaság. Ez a szerződés azonban nem feledteti, hogy nincs elegendő mennyiségű üzlethelyiség a fővárosban és a nagyobb városokban, noha a külföldiek által is táplált kereslet folyamatosan növekszik, s erre ráerősít az olimpia is. A két fő athéni bevásárlóutcában továbbra is igen magasak a bérleti díjak, és az idén várhatóan nem csökkennek.

A befektetőket leginkább érdeklő hozamok tekintetében jól áll az athéni ingatlanpiac. Különösen, ha a többi dél-európai várossal hasonlítjuk össze az értékeket. A görög fővárosban most 8,25, míg Lisszabonban 6,75, Madridban és Rómában pedig 6,50 százalékot lehet elérni évente. A szállodaépítkezések tavaly nyár óta felgyorsultak Attiikiben, miután a kormány a C és B kategóriás hotelberuházásokhoz külön rendeletet alkotott. Augusztusig összesen 37 különböző új szállodát szeretnének átadni, s ezzel 4636 ággyal bővül a kínálat.

A lakáspiacon hihetetlen robbanás következett be a lakásbéreknél, és ezt teljes egészében az olimpiának tudják be a szakértők. Athén a világ legdrágább nagyvárosainak listáján az igen előkelő negyvenedik helyet foglalja el, két-három éve még csak a 60-70. hely között volt. A lakások 83 százaléka magántulajdonban van, a tranzakciók száma erősen visszaesett, a többség ugyanis további áremelkedésben reménykedik.