Jó üzlet a spárgatermesztés
A hideg április miatt az idén a szokásosnál később kezdődhetett meg a spárga betakarítása Magyarországon. A nyugat-európai és a déli országokban azonban meleg volt, így a spanyol és görög zöldség hamarabb tudott megjelenni a piacokon. Még el sem fogyott a görög, már beáramlott a magyar piacra a szlovák és a német spárga is.
A spárga továbbra is jó üzletnek számít - véli Fehér Béláné, a Kecskeméti Kertészeti Főiskola nyugdíjazott tanára. A melegre rendkívül érzékeny növény az idén azonban Európában egyszerre, torlódva érett be, így árcsökkenésre lehet számítani. Magyarország össztermelése 5000 tonna körül becsülhető, melynek megközelítőleg nyolcvan százalékát exportáljuk. Főbb exportpiacunk Németország és Ausztria. A belföldi fogyasztás még mindig alacsony, jóval kisebb az uniós átlagnál (2 kilogramm/fő/év).
A két legnagyobb termelő mellett Magyarországon közel négyszáz őstermelő foglalkozik spárgatermesztéssel. A termelés elaprózott, hiszen többségük egy-két hektáros területen termel. Míg 1994-ben a termőterület megközelítette a 300 hektárt, ez egyes becslések szerint mára már elérheti a 2000 hektárt is.
Fehér Béláné - aki oktatóként és kutatóként több évtizede foglalkozik a spárga termesztésével - szerint tény, hogy a spárga meglehetősen nagy munkaigényű, viszont a legjobban fizető áruk közé tartozik. A termelése ugyanis kifizetődő, önköltsége kilogrammonként 200-260 forint, amely szezonban akár 320 forintért is értékesíthető. A versenytársak csak úgy előzhetők meg, ha a korai és bőtermő spárgafajták termesztését szorgalmazzuk - tette hozzá.
A világ spárgatermelésének kilencven százalékát Kína adja, amelyet Görög-, Spanyol-, Francia- és Olaszország követ. Fehér Béláné szerint a magyar termelési körülmények a legmegfelelőbbek között vannak.
