Nagyberuházások Záhonyban
Négy orosz társaság egy záhonyi logisztikai bázis kialakításáról írt alá szándéknyilatkozatot, s május 20-ig azt is eldöntik, mely további orosz cégeket vonnak be a magyarországi beruházásba - tájékoztatta lapunkat Bajor Tibor, a Nemzeti Terület- és Régiófejlesztési Hivatal projektfelelőse. A tervek szerint az idén mintegy 30 milliárd forintért felépítik a szükséges épületeket, kialakítják az infrastruktúrát - például a darupályákat - a 30 hektáros, bérelt területen. A beruházás teljes nagysága elérheti a 100-140 mil-liárd forintot.
A Novoszibirszk Logisztikai Bázis, az Első Uráli Csőgyár, az Uráli Szerszám- és Villamosmotorgyár, valamint az Uráli Kohászati Kombinát tevékenysége révén jövőre megkétszereződne az Záhonyban átrakandó, az idén 7,8 millió tonnás árumennyiség. Az érintett cégek Oroszországban készült vegyi és kohászati termékeket, gépeket hoznának be, a kelet-magyarországi városban raktároznák, és ott lesz e termékek elosztóközpontja is.
Az érdeklődés azonban sokkal szélesebb körű - tudtuk meg Bajor Tibortól: kínai, mongóliai, ukrajnai és kazahsztáni cégek is szeretnék kihasználni, hogy Záhonynak központi logisztikai szerepe lehet az Ázsia és Európa közötti kereskedelemben. További orosz és ukrán cégek telepednének meg a záhonyi ipari parkban, de eredmény csak az ősszel várható - erősítette meg lapunknak Horváth Rudolf, a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. ügyvezetője. Tapasztalatai szerint magyar és uniós részről is nagy az érdeklődés a felértékelődött terület iránt, több társaság már irodát is bérelt. Bajor Tibor ugyanakkor hangsúlyozta: az érintett területet bérbe, nem pedig eladja a cégeknek a kft. Elsősorban a ma használaton kívüli állami, illetve MÁV-tulajdonú területek jöhetnek szóba.
Orosz részről nyitottak a magyarországi vállalatok orosz piaci megjelenésére is: a magyarok Jekatyerinburg és Novoszibirszk közelében kaptak kereskedelmi célra területet. A megyei agrár- és élelmiszer-termelők érdekében pedig a közelmúltban Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke lépett: egy Moszkva környéki magyar raktárbázis létrehozása ügyében egyeztetett. A megyei gazdák korábban évi 500 ezer tonna almát és "számolatlan" mennyiségű élelmiszert szállítottak a Szovjetunióba, ám helyüket e piac feladása után a kilencvenes években nyugati cégek vették át. A magyar termelők áruja most nyugati vállalatok csomagolásában kerül a volt szovjet piacokra.
A helyzet várhatóan változik az említett raktárbázis révén. A megyei önkormányzat és a regionális holding két, a moszkvai körgyűrűn kijelölt telephelyre készít megvalósíthatósági tanulmányt. A várható költségek felmérése után azonban kiszállnak a munkából, átadva a helyet a hazai cégeknek, amelyeknek majd komoly beruházásokat kell vállalniuk raktárbázisuk létrehozásához.
Gazda László szerint jó esély van arra, hogy regionális logisztikai központtá fejlődjön az évtizedeken át évi 16 millió tonna áru átrakóhelyeként működő záhonyi terület. A 108 tagot (köztük a MÁV-ot és több nyugat-európai vasúttársaságot) számláló Transzszibériai Vasúti Szövetség nemrég tartott moszkvai megbeszélésén a vasúttársaságok egyértelműen támogatták, hogy a Lengyelországon és Németországon át vezető északi szállítási útvonalak mellett erősíteni kell az Európa délebbi részén áthaladókat is.
