Szigorúan ellenőrzött Mol-vezetékek

A Mol Rt. 850 kilométernyi kőolaj- és 1200 termékvezeték-hálózatának már majdnem teljes hosszán kiépült az a vezeték nélküli, GPRS technológián alapuló ellenőrző és mérőrendszer, amely az esetleges környezetszennyezéssel járó sérülések, műszaki hibák elhárítása mellett a lopások felderítésére is alkalmas - tudtuk meg Kenessey Gábortól, a társaság logisztikai igazgatójától. Az öt évvel ezelőtt kezdődött fejlesztési program során a Cason Rt.-vel közösen kifejlesztett üzemfelügyeleti rendszert telepítette a vezetékhálózatra, amelynek segítségével ötvenméteres pontossággal meg lehet határozni az esetleges sérülés, szivárgás helyét.

A rendszer, amelynek elsődleges feladata a környezeti károk megelőzése, természetesen számtalan, a kőolaj és az olajtermékek csővezetéki szállításával kapcsolatos paraméter mérésére is alkalmas. A vám- és pénzügyőrség például a jövedéki elszámolás alapjául elfogadja a rendszer mérési eredményeit.

Ebben az évben már csak az Adria-csővezeték magyarországi szakaszát kell felszerelni ezzel a rendszerrel - jelezte Kenessey Gábor. A biztonsági és környezetvédelmi fejlesztés értékét nem kívánta elárulni a logisztikai igazgató, de azt elmondta, hogy ez a befektetés igen rövid idő alatt, várhatóan három éven belül megtérül.

Az észlelőrendszer jelzései alapján a Mol Rt. úgynevezett beavatkozó csapatai, amelyeket külső vállalkozók közreműködésével állítottak fel, illetve tartanak készenlétben, legfeljebb egy órán belül a hálózat bármely pontjára eljutnak - mondta érdeklődésünkre Bozsik Frigyes biztonsági igazgató. Ezekben a csoportokban vannak az esetleges hiba elhárítására kiképzett műszaki, illetve biztonsági szakemberek is. A technológia része az a GPS-es helymeghatározó rendszer, amely a minél gyorsabb kivonulás érdekében folyamatosan útba igazítja az egységet. Ezzel a rendszerrel gyakorlatilag 99,9 százalékos a tettenérés esélye egy esetleges megcsapolásnál - közli a biztonsági igazgató, aki jelzi: régi gond, hogy a magyar büntetőjog nem tekinti a közérdekű üzem megzavarásának a Mol Rt. vezetékeinek megfúrását. Bozsik Frigyes szerint néhány éve első fokon született ugyan egy ítélet, amelyben a bíróság ezt a tényállást állapította meg, másodfokon azonban módosították az eredeti verdiktet.

Korábban jellemzően termékvezetékeket csapoltak meg a magyar hálózatban, legutóbb azonban egy kőolajvezetéknél értek tetten tolvajokat. A biztonsági igazgató azzal érvel, hogy az orosz hadsereg után hátramaradt, eredetileg háborús célokra rendszeresített desztillálóberendezésekhez lopnák a nyersolajat, amit azután házilagos finomítóság után erőgépekbe, mezőgazdasági berendezésekbe vagy fűtésre lehetne felhasználni. A lopásokkal okozott közvetlen kárnál Bozsik Frigyes szerint sokkal súlyosabb a környezetszennyezés; egy-egy ilyen megcsapolási helyszínnél több száz millió forintba is kerülhet a kármentesítés, amit a Mol Rt.-nek kell elvégezni.