A magyar vállalatok is költöznek
Az év első felében a budapesti irodaházakban bérbe adott terület nagysága meghaladta a 96 ezer négyzetmétert, ami 65 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Június végére a budapesti modern bérirodák állománya elérte az 1,396 millió négyzetmétert. Ebből a bérlő nélküliek aránya 17,7 százalék, ami egyben az utóbbi négy év legalacsonyabb értéke. A második negyedévben két új irodaépület került a piacra, a Museum Atrium és a Science Park B épülete.
Egyre kisebb a bérbe adott irodák mérete. A második negyedévi átlag 450 négyzetméter volt, ez az utóbbi időszak legkisebb értéke. A nagy cégek már elhelyezkedtek Budapesten - ez önmagában is lefelé mozdítja az átlagot -, ugyanakkor a magyar vállalatok egyre inkább modern irodákba költöznek. (Az adatok a Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fóruma öszszesítésében szerepelnek: a DTZ tagja a fórumnak, mely pusztán összesít, ám egy belső megállapodás alapján nem értékeli az adatokat, és nem készít előrejelzéseket.)
Az idén adták el a Science Parkot, a Szépvölgyi Business Parkot, a Maros Utca Business Centert, két további budai irodaház értékesítése pedig folyamatban van, a tranzakciók bejelentése "napokon belül várható". Az öt elkelt és értékesítés előtt álló irodaközpont alapterülete öszszesen 80 ezer négyzetméter, összértékük 200 millió euró körül alakul. Kizárólag budai ingatlanokról van szó, a vevők nemzetközi ingatlanalapok. Azok a magyar társaságok, melyek irodaközpontot vásárolnak, a tízezer négyzetméternél kisebb ingatlanok iránt érdeklődnek, mint a Wallis, mely vásárolt kész épületet, illetve nemrégiben telket is a IX. kerületben. A piaci viszonyok egyre inkább közelítenek a régi uniós tagoknál jellemzőhöz, ezt az is mutatja, hogy nyélbe ütötték az első tranzakciót 8 százalék alatti hozamszinttel.
A régiós versenyt tekintve jelenleg a cseh főváros a legnépszerűbb, a prágai irodapiac fejlődése a budapestihez képest késéssel indult ugyan, ugyanakkor a város megítélése kedvezőbbnek tűnik. Bár talán kevéssé köztudott, valójában az, hogy egy cég Budapestet, Prágát, avagy Varsót választja, bizonyos részben a vállalatvezetők szubjektív döntésén múlik - tette hozzá Hornok Balázs -, ezen hátrányunkat pedig ledolgozhatjuk. 2005-ben 120-130 ezer négyzetméternyi irodaterület piacra kerülése már szinte biztos, a tényleges átadások mennyisége csekélyebb valószínűséggel lefelé mozdulhat a becsléshez képest. Amennyiben viszont a piaci szereplők kedvező jeleket tapasztalnak, a bővülés jóval nagyobb lehet a vártnál: a következő néhány évre együttesen mintegy 400 ezer négyzetméter felépítését tervezik a beruházók. A fejlesztők erősödő optimizmusát mutatja, hogy olyan nagy projektek indultak az idén, mint a Roosevelt Ház (25 ezer négyzetméter) és a Duna Tower (30 ezer négyzetméter). Az építtetők összesített listáját (kizárólag az ezer négyzetméternél nagyobb, 1989 utáni épületekről van szó) a Skanska vezeti, közel 70 ezer négyzetméterrel, őt a német Terradom követi 60 ezer körüli értékkel. Harmadik a magyar tulajdonban lévő Proform több mint 50 ezerrel, holott a cég a kisebb alapterületet részesíti előnyben.
A DTZ részesedése a hazai iroda-bérbeadásokból jellemzően évi 15-20 százalék közt alakul, de 2001-ben például meghaladta a 30 százalékot. Évente átlagosan 20-30 ezer négyzetméter sikeres bérbeadása kapcsolódik a cég nevéhez, tipikusan a tulajdonosok részéről kapott "kizárólagos megbízások" alapján. A közép- és kelet-európai régió ingatlanbefektetési piacain a DTZ összesen 700 millió eurót meghaladó összértékű tranzakcióban vett részt tanácsadóként, vásárlói oldalon rendszeresen képviselik többek közt az osztrák Europolist, az idén pedig egyebek mellett a Maros Utca Business Center értékesítését bonyolították az eladó kérésére.
