Az olcsóbb lakások a kelendők
Viszonylag könnyen értékesíthetők Budapest IX. kerületének lakásai, köszönhetően a rehabilitációnak és a foghíjak beépítésének. Farkas József, az OTP Ingatlan Rt. közép-magyarországi területi igazgatója úgy látja, keresett a III. és XI. kerület is, míg Zuglóban nagyon nagy a kínálat, ami a jelentős keresletet is meghaladja. Folyamatosan változik a VIII. kerület megítélése is, az rt. Futó utcai 64 lakásos társasháza - a múlt héten kapták meg a használatbavételi engedélyt - 90 százalékban elkelt. Két tömbrehabilitációt is végez az Ingatlan rt. a kerületben - "három-négy évig maradunk" -, 350-400 lakást építenek, az igazgató szerint "biztos eladjuk" őket.
A társaság által épített legolcsóbb új lakások a X. kerületiek, kulcsra készen, berendezett konyhával 265-280 ezer forint egy négyzetméter. Ez az ár a földhivatali illetékeken kívül minden költséget tartalmaz. Bár sokan az olcsóbb kerületek közé sorolják Csepelt, a négyzetméterár 290-300 ezer forint a most épülő ingatlanokban. Ezt az értéket a jelentős építkezési költségek határozzák meg, aki kínálatában ennél jelentősen kisebb összeget szerepeltet, az már "gyanús". Ezenkívül a beruházásokat jelentős járulékos költségek terhelik. "Sokszor arcátlannak tartjuk, mennyi fajta illetéket, adót és hatósági díjat szednek be az építkezőktől" - jegyezte meg az igazgató. Szerinte reális Budapesten a 700 ezer forintos felső határ.
Az illetékhivatal adatai alapján 1997 és 2000 között a VI. és VII. kerületben 120-130 százalékkal emelkedtek a lakásárak. S a folyamat, ha kisebb ütemben is, de folytatódott, 2000 és 2003 közt 60-80 százalékos volt a növekedés. Budapesten belül ez a legnagyobb mértékű változás - mondta Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. Hozzátéve, hogy nagyon alacsonyról, 40-50 ezer forintos négyzetméterárról indultak az értékek. A legkisebb volt a változás Nagytétényben, 1997- 2000 között mindössze 49 százalék, 2000 után azonban gyorsult a folyamat.
A 41-60 négyzetméteres lakásokra a legnagyobb az érdeklődés a folyó mindkét partján, Budán a vásárlások több mint egyharmada ebbe a kategóriába esett, ott viszont a 120 négyzetméter feletti alapterületű lakások aránya hat-, míg Pesten kétszázalékos. Négyzetméterár szerint jóval nagyobbak a különbségek. Míg Budán 250 ezer forint alatt elenyésző a kereslet, Pesten a lakások egynegyedéért ennél kevesebbet kérnek. A 350 ezer forintos határ felett a Duna jobb partján majdnem egyharmad volt az eladások aránya, Pesten 15 százalék.
A legnagyobb az ár az V. kerületben, 700 ezer körül keltek el általában az új lakások. (Az átlagba "belefér" a Tonett ház egymilliós összege, amit nemrégiben fizetett ott egy vásárló.) Ugyanez a szám az első kerületben 510-600 ezer, a második és a XII. kerületben egyaránt 500-570 ezer közötti. A legkisebb az átlag a peremkerületekben, Csepelen 240-290 ezer, míg legfeljebb tíz-tízezer forinttal lehet magasabb a XVIII., XIX. és XX. kerületben. Az év végéig 10-12 százalékos áremelkedés várható tavaly decemberhez képest. A használt lakásoknál - a forgalom nagyon alacsony - nagyjából az év végén is a tavalyi összegekkel lehet számolni. Komolyabb fordulat a befektetési célponttá vált Belvárosban várható, valamint a VI. és VII. kerület belső részeiben. Mikrotényezők alaposan felkavarhatják az állóvizet, mint a Gozsdu udvar, a Madách sétány modernizációja, ám lakótelepeken, nem vonzó peremkerületekben semmiképp.
