Budaörs ma is vonzó a kiköltözők számára
Budaörs igazán nem panaszkodhat. A vállalkozások folyamatosan települnek, lakók érkeznek, az önkormányzat milliárdos hitelt vesz fel nagy kockázat vállalása nélkül, és még azt is kérheti a hegyoldali telektulajdonosoktól, hogy adjanak némi földet az utak szélesítéséhez a közművesítéshez. Az agglomerációk tipikus fájdalmai, a kevés munkahely, állandó ingázás nem érinti túlzottan a budaörsieket, az átmenő forgalom és az autópálya közelsége pedig öt percre hozta nekik a többtucatnyi vásárlási lehetőséget.
A nyugat-európai nagyvárosokban évtizedek óta tapasztalt be- és kiköltözési hullámok tendenciája Budapestet is elérte. A kilencvenes évek közepén elindult agglomerációs boom két-három éve lelassult, a szakértők szerint most ismét a fővárosba költözők száma növekszik. Ide igyekszenek a lakásvásárlást maguknak már megengedő fiatal párok és egyedülállók, a középosztály mobilis családjai pedig Zuglóban vagy más, külső pesti kerületben gombamód szaporodó lakóparkokban keresnek némi nyugalmat, kicsit távolabb a belvárostól.
Az agglomeráció korábban még vonzó tulajdonságait - zöldterületek, nyugalom, csönd és mindaz, ami Budapesten nem található meg - lassan túlszárnyalják a kiköltözéssel járó kellemetlenségek és csalódások. A Budapest környéki településeken egyelőre hiányoznak a szabadidős és kulturális tevékenységhez nélkülözhetetlen célpontok, illetve kevés a magas színvonalú iskola, ami sokakat arra kényszerít, hogy ne csak dolgozni, de tanulni is "visszajárjanak" a fővárosba. A bevezető utak nagymértékben telítődtek az elmúlt években, így az ingázóknak naponta több órát kell utazással tölteniük. A változás nehezen képzelhető el, hiszen a legtöbb helyen az utak szélesítése nem megoldható. A nyugati példák szerint ráadásul az útszélesítések nem is oldják meg a gondokat, hiszen a javuló közlekedés további keresletet indukál az agglomerációba, így hamarosan a többsávos utak is zsúfolttá válnak.
A fővárostól délnyugati irányba mindezek ellenére tovább növekszik a kiköltözők száma. Az autópályák tőszomszédságában fekvő Törökbálint, Budaörs és Telki az elmúlt években logisztikai és üzletközponttá vált: nem kevés közép- és nagyvállalat is Budaörsön építette fel székhelyét. Így itt a közlekedés nem okoz akkora gondot, mint a kétszer egysávos utakkal bíró buda környéki településeken, ráadásul a lakók akár helyben is dolgozhatnak. Ugyan az átmenő forgalom Budaörs lakóinak mindennapi életét igencsak megkeserítheti, a város egésze viszont jócskán profitál a bevásárlóközpontok és vállalatok által fizetett iparűzési adóból. A környéken alacsonynak számító 1,7 százalékos adó - a legtöbb kistelepülés ragaszkodik a kétszázalékos maximumhoz - aránya az összes bevételből a cégek nagy száma miatt az 1993-as 53-ról 92 százalékra nőtt. Budaörs büdzséje pedig a 2002-es ötmilliárdról 2004-re 11 milliárdra nőtt, amibe már egy 1,2 milliárdos hitelfelvétel is belefér, beruházásokra pedig majdnem hárommilliárdot tervezett a képviselő-testület.
A Budaörsre irányuló kiköltözés iránti igényt a nagyszámú lakópark építése is érzékelteti, az elmúlt két évben több száz lakást magában foglaló társasházi projekt indult be. Nagyobb építők, mint például a Strabag (a cég a környéken irodaházakat, bevásárlóközpontot, utakat épít, sőt a polgármesteri hivatalt is átalakítja), illetve más, kisebb vállalkozások még mindig találnak fantáziát budaörsi beruházásokban. A négyzetméterár a budai oldalon megszokott 350 ezer forint körül van, és a cégek ajánlatai szerint a lakások jelentős része még építés közben elkel. Budaörs belterületén gyakorlatilag elfogytak a telkek, az ingatlanirodák régebben épült családi házakat és telkeket árusítanak.
A még nagyrészt beépítetlen Frankhegyen már számos telek gazdára talált. Nagy Tibor, a budaörsi önkormányzat vagyonirodájának munkatársa szerint a még beépítetlen, nagyrészt nyaralókkal teli hegyoldalon a helyzet akkor fog változni, ha a telektulajdonosok részt vállalnak a fejlesztésekből. Ez nem kifejezetten anyagi hozzájárulást jelent részükről, hanem a szűk utak szélesítését. Ha ugyanis a tulajdonos telke egy részét az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, akkor lenne elég hely a közművek kiépítéséhez. (GH)
