Elfogynak a zöldterületek
Rohamosan fogy a zöldterület a Budapest környéki agglomerációban, a tömeges kiköltözés és beépítés eredményeként egyes településeken, például Diósdon, már nincs egyetlen négyzetméter külterület sem, de Érden, Törökbálinton vagy Budaörsön is ugyanerre lehet hamarosan számítani. Nemzetközi adatok szerint az agglomeráció működőképessége a térség egyharmada beépítéséig tartható fenn.
A külterületek volumenének drámai visszaszorulása elsősorban a déli, délnyugati irányban, Érd, Törökbálint, Budaörs, Diósd, valamint - észak felé - a Szentendréig tartó szakaszon figyelhető meg - mondja Schuchmann Péter, a Pest Megyei Terület-, Település-, Környezettervező és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Az agglomeráció második gyűrűjében Veresegyház, Szada, Gödöllő térségét is veszélyezteti ez a folyamat, itt azonban a tudatos városfejlesztés, az erdőtelepítések és a vizes élőhelyek védelme ellensúlyozza a kedvezőtlen hatásokat. A kilencvenes évek közepén az agglomeráció teljes területén a beépítések aránya 17-18 százalék volt, ez napjainkra 25 százalékra emelkedett. A térség egészére jellemző szám óriási eltéréseket rejt magában, mert míg például a már említett településeken az átminősített területek elérték vagy csaknem elérik a száz százalékot, jócskán vannak olyan pilisi falvak is, ahol alig 3-4 százalék a belterületek aránya, ez azonban nem javíthatja a zsúfolt részeken élők életminőségét.
A tapasztalatok szerint az önkormányzatok az agglomerációs törvénytől való félelmükben a tényleges fejlesztési igényeket jóval meghaladó mértékben minősítették át a területeket, vagyis mindez csak a beépítés lehetőségét jelenti. A ténylegesen túlépített régiók helyzetét azonban már most is csak a megmaradt zöldfelületek biológiai aktivitását növelő programokkal, tudatos erdőtelepítéssel lehetne javítani - hangsúlyozza Schuchmann.
Nem véletlen, hogy ciklusokon keresztül kudarc kíséri az agglomerációs törvény megszületését, amely arra lenne hivatott, hogy korlátozza a települések döntési jogát belterületi határaik meghatározásával kapcsolatban - véli Tosics Iván, a Városkutatás Kft. ügyvezetője. Az önkormányzatok, a területek számukra nézve optimális, lakópark, illetve vállalkozási célú hasznosítására törekednek, ami ellentétes a zöldfelületek megtartását célzó programmal.
Az érdekellentétet ideális esetben egy konszenzuson alapuló távlati fejlesztési koncepció és egy annak megfelelő területfejlesztési struktúra oldhatná fel, miként ezt számos nemzetközi példa bizonyítja. Ezekben a tömegközlekedés és az autópályák meglétéhez kötik egy település növekedésének lehetőségét, és megfelelő kompenzációkat biztosítanak az ezekkel a feltételekkel nem rendelkező, így korlátozottan bővíthető települések számára. Tosics szerint a hazai megoldás megszületését tovább nehezíti, ha az érdekellentét mellett a régió szétválasztásának gondolata is megvalósul. (SzA)
