Új célpontok: Prága és Budapest
2004 első felében - ahogy az európai gazdaságok mutatói is javultak - úgy az ingatlanpiaci befektetőknek is megjött az étvágyuk. A Jones Lang Lasalle (JLL) nemzetközi tanácsadó adatai szerint a befektetések értéke meghaladta a 41 milliárd eurót (10 ezer milliárd forintot), ami 30 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az uniós tagállamok mindegyike profitált gazdaságuk (és így a befektetői optimizmus) erősödéséből - az egyetlen kivétel ismét Németország volt, ahol a lassú növekedés óvatossággal párosult, és mindössze 1,2 milliárd euró értékben cseréltek gazdát az irodaházak és a kereskedelmi épületek.
A JLL szakértői szerint az év második fele sem lesz sokkal gyengébb, 2004 valószínűleg legalább 10 százalékkal lehet erősebb a tavalyinál. A tranzakciók számának és értékének növekedése mögött az alacsony kamatok és főleg a belföldi üzletkötések számának alakulása áll: a határokon átnyúló befektetések nem haladják meg a tavalyi szintet. A legnagyobb és legtöbb üzlet továbbra is a brit és francia fővárosban koncentrálódik. Az Ile de France (a központi) régió egyedül 11 százalékát adja az európai üzleteknek. Nagy-Britanniában az ügyletek 54 százaléka köttetett. A befektetőket továbbra is a kereskedelmi központok és az irodák hozzák lázba - az idegenforgalom három éve tartó pangása csak kevés városban változott.
Az idén a független magántársaságok vásárolták a legtöbb ingatlant Európa-szerte, részesedésük meghaladta a hatvan százalékot. Erősödésük a német nyílt végű ingatlanalapok kivárásának "köszönhető", hiszen a tavalyi 14,7 milliárd euró (3675 milliárd forint) után az idén egyelőre csak 2,4-et költöttek, a JLL számításai szerint még legalább 10 milliárd eurót tartalékolnak. A piac egyötödét kitevő intézményi, és magánbefektetők, valamint a befektetési bankok alapjai közül az írek és a közel-keletiek érdeklődnek leginkább Közép-Európa iránt. Ugyan a térség 1,2 milliárd eurós (300 milliárd forintos) részesedése a teljes forgalomból nem jelentős, ám számunkra jó hír, hogy az üzletek 70 százalékát Magyarországon és Csehországban kötötték. A magyar ingatlanos üzleti világot - igaz már a második fél évben - a Plaza Centers tulajdonosváltása hozhatta lázba: az izraeli beruházó körülbelül 290 millió euróért adta el a francia Klépierre-nek négy magyar és három lengyel kivételével összes bevásárlóközpontját.
A május elsejei csatlakozással az érdeklődés ugyan megnőtt a kelet-közép-európai térség iránt, a nagy befektetők azonban még kivárni látszanak. A határokon átnyúló üzletek nagysága a keleti országok csatlakozása után 47 százalékról (2003) 36 százalékra (2004) csökkent az összforgalomhoz viszonyítva. Továbbra is a brit és a francia befektetők a legnagyobb játékosok a piacon, ám a közepes méretűek - a hollandok, spanyolok, svédek és a közép-európaiak - is egyre nagyobb aktivitást mutatnak. A magyar kereskedelmi, és irodapiac legnagyobb szereplői - a JLL munkatársa, Simon Rita szerint - az elsőként ide érkezett németek után az írek és a közel-keletiek lehetnek. Jóllehet a nemzetközi befektetők eddig is jelentős tőkét hoztak ebbe a régióba, a csatlakozás mégiscsak fordulópont lehet a nagy ingatlanpiaci szereplők szemében. Egyébként egy másik tanácsadó, a PricewaterhouseCoopers tanulmánya alapján a három éllovas csatlakozó, Prága, Budapest és Varsó között viszonylag kiegyensúlyozottan választottak az invesztorok 1997 és 2002 között. Itthon viszonylag egyenletes - a befektetések évi 0,25-2 százalék közötti - bővülés volt megfigyelhető, de volt olyan év, amikor egyértelműen a cseh vagy a lengyel piac volt a favorit. A befektetői érdeklődés tovább élénkülhet, miután a csatlakozás egy sor kockázatot csökkent vagy kiküszöböl. A kereslet a közép-európai térségre összpontosul, elsősorban az irodapiacra, másodsorban és egyre növekvő arányban a logisztikai ingatlanokra, harmadsorban a kiskereskedelmi létesítményekre irányul.
