Új támogatási mérföldkő: 2007
A források ugrásszerű növekedésére érdemes készülni a pályázóknak
Hamarosan elkészülnek azok a jelentések, amelyek Magyarország EU-tagságának első évére a rendelkezésre álló és lekötött források arányára vonatkoznak. Már most látszik, hogy az európai uniós források lekötésére hivatott nemzeti fejlesztési terv (NFT) esetében például a gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) nagyon jól szerepel, másutt (a humán erőforrás, kutatás és fejlesztés, valamint az innováció területén) számos prioritás tekintetében azonban még mindig szükség van jó projektekre. A 2004-2006-os időszakban rendelkezésre álló hárommilliárd eurós társfinanszírozott támogatási keret 2007-2013 között 24 milliárd euróra fog növekedni, így már 2007-ben anynyi támogatást hívhatunk le, mint most a 2004-2006 közötti időszakban együttesen. Nem lehet nem észrevenni a változást: egyrészt a támogatási lehetőségek és arányok megugrását, másrészt az ezzel járó kötelezettség és felelősség növekedését. Hiszen az Európai Unió ezeket a forrásokat rendelkezésre bocsátja, de nagyon fontos tudatában lenni annak a ténynek, hogy amennyiben nem fogjuk elvárás szerint, megfelelően és mérhetően felhasználni a rendelkezésre álló keretet, akkor Magyarország elveszítheti nettó kedvezményezett státusát.
A 2006 utáni kohéziós politika szerkezete három új elemre és prioritásra épül, melyek a következők: konvergencia, regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint a területi együttműködések fokozása. A konvergenciaprioritás tekintetében a fő cél a növekedés, a munkahelyteremtés a legszegényebb tagállamokban és régiókban. Ezen prioritás alá azok a régiók tartoznak, amelyeknek az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számított) GDP-je kevesebb, mint az uniós átlag 75 százaléka. Az új tervezési időszakban a kohéziós alap támogatásaira azon országok lesznek jogosultak, melyek egy főre jutó GNP-je alacsonyabb, mint az uniós átlag 90 százaléka. Kohéziós forrásból továbbra is támogatni kívánnák a közlekedési és környezetvédelmi célokat, mindamellett a következő tervezési és programozási időszakban újabb támogatási célokkal bővül az alap, így például az energiahatékonyság, városi közlekedés, megújuló energiaforrások, a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó projektek, vasút, hajózás, multimodális szállítás területén. Nem véletlen, hogy ha lehet, még inkább előtérbe kerül a lisszaboni és göteborgi stratégiával a versenyképesség: "Az évized végére az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válni, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes a több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve az erősebb társadalmi kohézió által."
