Fordul a kocka: Nagy Márton földbe döngölte, Kapitány Istvánra most újra rátámadhat – visszatérhet Magyarország egyik főellensége

Hiába az év eleji kedvező adatok, az iráni háború lassanként begyűrűző hatásai miatt a következő hónapokban romló inflációs kilátásokra kell felkészülni, amit még az erősebb forint sem lesz képes ellensúlyozni – erre hívták fel a figyelmet a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők. Pénteken teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal az áprilisi inflációs adatokat, amelyek első látásra ezúttal is pozitív képet mutathatnak a hazai inflációs folyamatokról, ám a valóságban össztettebb a helyzet.

Fordul a kocka: Nagy Márton földbe döngölte, Kapitány Istvánra most újra rátámadhat – visszatérhet Magyarország egyik főellensége

A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint a februári, közel tíz éves mélypontnak számító 1,4 százalék, majd a márciusi 1,8 százalék után áprilisban az előző év azonos időszakához képest 2,1 százalékkal, míg márciushoz viszonyítva 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az egyszeri hatásoktól megtisztított, ezért az inflációs folyamatokat jobban tükröző maginfláció is gyorsulhatott, a márciusi 1,9 százalékról 2,3 százalékra.

Ez volt idén már a negyedik egymást követő hónap, amikor a jegybank 3 százalékos célja alatt van az infláció Magyarországon. Azaz másodjára sikerült a leköszönő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek földbe döngölnie az inflációt, ami még akkor is igaz, ha ebben javarészt külső tényezők, mint a globális élelmiszerárak lefordulása játszott közre, illetve a forint tartós erősödése. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy az új gazdasági és energetikai miniszternek, Kapitány Istvánnak is hamarosan meg kell majd küzdnie az inflációs kihívással.

"Bár továbbra is visszafogott másodkörös hatásokkal számolunk, mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne árnyomás a magyar gazdaságban" – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint áprilisban 0,6 százalékkal emelkedhettek átlagosan a fogyasztói árak, ami kifejezetten jelentős áremelkedés. Szerinte mivel a védett ár még mindig magasabb, mint a március elején látott üzemanyagár, ez a tétel ismét árfelhajtó hatást gyakorolhatott az átlagos inflációra. 

Persze ennek mértéke drasztikusan magasabb lenne árintézkedés nélkül, de még így is megjelenik egy minimális technikai hatás. Emellett szezonális tételek is befolyásolhatták az infláció alakulását, például a ruházati cikkek áremelkedése.

– emelte ki az elemző, aki hozzátette, hogy az élelmiszerárak továbbra is visszafogott mértékben változhattak, ami még mindig hozzájárul az árnyomás alacsonyan tartásához.

Az áprilisi infláció becslésekor több, ellentétes irányba ható tényezőt kell figyelembe venni, amelyek összességében jelentős bizonytalanságot okoznak az áprilisi pénzromlás becslésében. 

Az első tényező, ami látszólag felfelé húzná az inflációs várakozását, az a külső infláció gyorsulása: az eurózóna inflációja az előző havi 2,6 százalékról 3,0 százalékra gyorsult. Ebben azonban legnagyobb szerepe az energiaárak drágulásának volt, itt az éves árindex 5,1 százalékról 10,9 százalékra emelkedett. A szolgáltatások inflációja még lassult is, 3,2 százalékról 3,0 százalékra, míg az élelmiszereknél a változás minimális volt (2,4 százalékról 2,5 százalékra), az iparcikkeknél valamivel nagyobb, 0,5 százalékról 0,8 százalékra. Az importált infláció tehát lassan kúszik felfelé, de ez leginkább a növekvő energiaárakból ered, ezek másodkörös hatásai csak minimálisan jelennek meg, ez pedig azt jelenti, hogy innen egyelőre nem érkezik jelentősebb inflációs nyomás. 

A forint erősödése sem tudja semlegesíteni az iráni háború hatásait

Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője szerint bizonytalanságot erősíti, hogy már a tavalyi év végén is megfigyelhető volt, hogy a forint erősödése csak lassan gyűrűzött be a fogyasztói árakba. Kiemete, hogy több termékcsoport, mint az élelmiszerek vagy ruházkodási cikk esetében is jellemzőek áprilisban a szezonális átárazások, kérdés, hogy ezek mértéke mennyire tért el a korábbi években megszokottól. "Alapesetben azzal számolunk, hogy áprilisban még csak kisebb mértékben jelentkezett az iráni háború hatása a gazdaságban, miközben az élelmiszer-árrésstop bázishatása is kifut, emiatt havi alapon 0,7 százalékos drágulást várunk, aminek köszönhetően az éves áremelkedési ütem 2,3 százalékra gyorsulhatott" – magyarázta az elemző.

Szerinte az elkövetkező hónapok kapcsán is jelentős a bizonytalanság, a döntő tényező az lesz, hogy sikerül-e lezárni az elkövetkező időszakban az iráni háborút, fokozatosan megindulhat-e az energiapiac helyreállása, vagy elhúzódó konfliktussal és tartós bizonytalansággal kell számolni. Utóbbi esetben az erős forintárfolyam hatása sem tudja majd semlegesíteni a begyűrűző energiaársokkot.

Az árrésstopok kivezetésén is múlik az infláció alakulása

Bizonytalanságot jelent az árszabályozások jövője is, amiket az Orbán-kormány, az új kormány kérésére és az átmeneti időszakra tekintettel, határidő nélkül meghosszabbított, azonban a sajtónyilatkozatok alapján idővel fokozatosan kivezetésre kerülnek majd. Balog-Béki Márta és Sümegi Ákos, az MBH Bank elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a védett üzemanyagárak és az árrésstopok egyelőre érvényben vannak és az új kormányzat részéről sem érkeztek olyan nyilatkozatok, amelyek pontos dátumot jelölnének meg, hogy mikor tervezik ezeket megszüntetni. 

"Mi ezen intézkedések idei (legalább részleges) kivezetésével számolunk, ami vélhetően megjelenik majd az inflációs számokban is. A közel-keleti konfliktus okozta energiaáremelkedés sem hat kedvezően az inflációra" – fogalmaznak. Szerintük az idei év elején a háztartásoknak juttatott többletjövedelmek is élénkítik a termékek iránti keresletet, amire a friss nyilatkozatok alapján még az új kormány is rátehet egy lapáttal. 

Hamarosan begyűrűzhet az energiaválság

Virovácz szerint összességében a 2,2 százalékos éves bázisú infláció továbbra is kedvezőnek mondható, különösen annak fényében, hogy a világ más régióiban már megjelentek az erőteljesebb másodkörös hatások is. Itt elsősorban az ázsiai–csendes-óceáni (APAC) térség országaira érdemes gondolni, ami előrevetíti azt is, hogy mi várhat hamarosan Európára. 

Kontinensünkön egyelőre még főként az üzemanyagár-hatás érződik, ugyanakkor az inflációs várakozások is már erőteljesen felfelé mozdultak. Így jó eséllyel hamarosan itt is megkezdődik az energiaár-sokk és az ellátási láncokat érintő zavarok inflációs hatásának begyűrűzése a termékek és szolgáltatások áraiba 

Ugyanakkor úgy véli, hogy a külső inflációs sokkot jelentősen tompítja a forint felértékelődése is, illetve sok esetben korlátos az áremelések érvényesíthetősége is. Szerinte fontos lenne, hogy körvonalazódjon, milyen kivezetést kell elképzelni a hatósági árbeavatkozásoknál, illetve a Tisza-kormány ígéretei között szerepelt 

• az alap élelmiszerekre, 
• tűzifára, illetve 
• gyógyszerekre vonatkozó áfacsökkentés is.

Ugyan csak döntést kell hamarosan hoznia az új kabinetnek a rezsipolitikáról. "Ez utóbbiról azt gondoljuk, hogy csak akkor nyúlhat hozzá a kormányzat a jelenlegi rendszerhez, ha a közel-keleti helyzet az őszi hónapokig (vagy tovább) húzódik. A tervezett áfa csökkentésekre amennyiben a költségvetés bevételi szerkezete ezt lehetővé teszi, januárban kerülhet sor" – mondta.

Az év végén tetőzhet az infláció

Az ING Bank aktuális energiapiaci és geopolitikai forgatókönyvei alapján idén az átlagos magyar infláció valahol 3,5 és 5,5 százalék között alakulhat. A tetőzés szinte biztosan az év vége felé várható, részint a bázishatások, részben a másodkörös hatások megjelenése miatt. Ugyanakkor nem kizárólag a közel-keleti konfliktus játszik szerepet. Az elmúlt hetek aszályos időjárása rendkívüli mértékben visszavetheti az idei mezőgazdasági terményátlagokat, ami a globális hatások mellett lokális kínálati sokkot is jelenthet. Ennek árakat emelő impulzusa elsősorban szintén az év vége felé jelentkezhet. Mindezek alapján a hazai infláció idei csúcspontja valahol 4,5 és 6,5 százalék között lehet majd. 

– fogalmazott Virovácz Péter. Az ING Bank euróövezeti szakértői júniusra már kamatemelést várnak az EKB-tól, és nincs kizárva egy szeptemberi duplázás sem. A piacok időközben kiárazták a Fed kamatvágásait, sőt enyhén a kamatemelés irányába hajló árazási minták is megjelentek a pénzpiacokon. Egy ilyen környezetben a magyar kockázati prémium választások utáni csökkenése legfeljebb átmeneti védőpajzsként szolgálhat a forint számára. Ha globálisan megindul a kamatemelési ciklus, miközben a magyar inflációs kilátások továbbra is a kedvezőtlenebb forgatókönyvek felé mutatnak, akkor nem biztos, hogy az MNB ki tudja ülni a vihart a kamatszintek változatlanul hagyásával.

Becsey Zsolt szerint a globális tényezők határozzák meg a jegybank mozgásterét, míg belföldön az új kormányzat költségvetési pályája jelenthet egy döntési pontot. "Alapesetben nem számítunk idén kamatcsökkentésre, viszont az áprilisi választás nyomán kiárazódó kockázati prémium lehetővé teszi az MNB számára azt, hogy ne is kelljen az EKB-hoz hasonlóan kamatot emelnie még az idén" – tette hozzá az Unicredit Bank vezető elemzője.