A Balkán felé nyitott az UCTE
Vasárnap az UCTE úgynevezett 2-es szinkronzónája, gyakorlatilag a balkáni térség is párhuzamosan kapcsolódott a nyugat-európai villamosenergiarendszer-egyesüléshez. A volt Jugoszláviában dúló polgárháború miatt 1991-ben megszakadt szinkronüzem visszaállítása az UCTE számára elsődleges fontosságú volt. Az ismételt párhuzamos kapcsolás során a Szeged melletti sándorfalvai 400 kilovoltos alállomáson keresztül jött létre az első villamos kapcsolat Európa két régiója között a Sándorfalva-Arad távvezeték bekapcsolásával. Ezt követte ugyanott egy szerbiai irányú, a Sándorfalva-Szabadka közötti távvezeték bekapcsolása. Éppen ezért a balkáni térség ismételt csatlakozásának fontos feltétele volt ennek az alállomásnak a fejlesztése.
Az ország villamosenergia-ellátásának stabilitása szempontjából egyértelműen kedvező hatású a csatlakozás, hiszen bővül a kölcsönös üzemzavari kisegítés lehetősége átmeneti teljesítményhiányok esetén - közölték érdeklődésünkre az MVM Rt.-nél. A hazai ellátásbiztonságot növeli továbbá az is, hogy a nagyobb energiarendszerben csökken az egyes nemzeti, így a magyar rendszertől várt szabályozási igény, mivel több szereplő közt oszlik meg például üzemzavar esetén a rendszer szabályozásának kötelezettsége.
Az UCTE tájékoztatása szerint a balkáni szinkronzóna ismételt bekapcsolódásának Európa-szerte pozitív hatása lesz a rendszeregyesülés más régióiban, illetve az érintett balkáni országokban, így Albániában, Bulgáriában, Macedóniában, Görögországban, Romániában, valamint Szerbiában és Montenegróban. A lépés eredményeként a délkelet-európai villamosenergia-piac integrálódik az EU belső piacába, ez egyrészt az együttes áramtermelő kapacitások bővülését, másrészt bizonyos nagy exportőrök számára, a piac jelentős növekedését jelenti.
A magyar árampiac szempontjából egyértelműen kedvező hatású lesz, hogy a párhuzamos üzem révén megnyílik az import lehetősége a balkáni térségből - értékelte a lépést Varró László, a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezető közgazdásza. Jelezte: az újabb importlehetőségek megnyílása számottevően javíthatja a magyar árampiac likviditását. Szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy a román hálózat átviteli képessége korlátozott, ennek bővítésére Romá-niában igen intenzív fejlesztésbe kezdtek. A MEH vezető közgazdásza ugyanakkor úgy vélte, amennyiben a román-magyar határkeresztező kapacitásokért is komoly kereslet mutatkozik, úgy ezt is aukciós úton kell majd elosztani az érdeklődők között, ami megnövelheti a román vagy a Románián át távolabbról, például Bulgáriából érkező import- áramot.
Bulgária jelenleg is igen komoly villamosenergia-külkereskedelmet folytat, s várhatóan a jövőben is jelentős exportőr lesz a térségben, tekintve, hogy a kormány nemrégiben hagyta jóvá egy újabb atomerőmű építésének tervét, aminek üzembe állítását a belföldi igények növekedése önmagában nem indokolná. Emellett például Szerbiában komoly tározós erőművi kapacitások állnak rendelkezésre, amelyek nyilván piaci alapon ezután Magyarország számára is elérhetővé válnak.
