Kiszemelik a bolgár lakásokat

Bulgária sokáig fejlődő balkáni ország volt sok befektető számára, így az ingatlanpiacon érdekelt nagy európai és amerikai vállalatok esetében is. Az uniós csatlakozási tárgyalások azonban felgyorsultak az elmúlt egy-két évben, sőt, néhány hónapja be is fejeződtek. A média, így lapunk is egyre többször tudósíthatott arról, hogy külföldi, köztük magyar cégek is megjelennek Bulgáriában, még ha többségük nem csak, vagy főleg nem az ingatlanpiacon érdekelt.

A Bank Austria Creditanstalt becslése szerint a következő három-négy évben az éves gazdasági növekedés jóval 4,5 százalék fölött lesz Bulgáriában, miközben a közép-európai országokban ennél kisebb lesz a bővülés, s ez feltétlenül Bulgária (és Románia) felé hajtja a működő tőkét. Mindez természetesen az ingatlanpiacon is érezteti a hatását.

A külföldi vállalatok mellett egyre több magyar cég is felfedezi magának Bulgáriát. Az OTP, a Videoton Holding és a Dunapack különböző szintű érdekeltségeket szerzett, a Malév ismét felújította várnai járatait, a TriGránit pedig Szófiában épít egy hatalmas bevásárló-szórakoztató és irodakomplexumot. Szó van arról is, hogy a Globus Rt. többségi tulajdont szerez egy helyi, nagyobb hűtő- és konzervgyárban, az opció december végéig érvényes. Lehet, hogy a Matáv bekebelezi a MobilTel távközlési céget, erről hamarosan döntés születhet.

A BNN internetes bolgár hírszolgáltató szerint a következő két-három évben - és feltehetőleg a 2007-re tervezett EU-belépés utáni egy-két esztendőben is - a korábbiaknál gyorsabb ütemű, évente két számjegyű értéknövekedés lesz a bolgár ingatlanpiacon. Ennek nem csupán az az oka, hogy az ottani ingatlanok alulértékeltek a nyugat-európai és egyes közép-európai országokhoz képest, hanem az is, hogy viszonylag alacsony, körülbelül 5-8 százalékos a jelzáloghitelek éves kamata, s ez megdobhatja a vásárlási-építési kedvet. Legfeljebb az ingatlan értékének 70 százalékával megegyező öszszegű kölcsönt lehet felvenni. Egy 72 500 eurós hitel 15 évre például 6,8-7,5 százalékos kamatozású is lehet. A lakások több mint 90 százaléka magántulajdonban van, ez is megkönynyíti a vásárlást.

Külön figyelmet érdemel a tengerpart, amelyet mindinkább felfedez magának a nyugat-európai turisztikai ágazat. A szocializmus évei alatt a jelesebb bolgár építőipari vállalatok sorra húzták fel a szállodákat és moteleket. Ezek jelentős része mára elavult, de a helyi önkormányzatok most azt tervezik, hogy a St. Vlas falutól egészen a török határig terjedő, mintegy száz kilométeres partszakaszon több új hotelt és nyaralóközpontokat építtetnek. A Napospartnak ez a része az elmúlt öt évben került fel a beruházók térképére, a térségben 600 millió eurót költöttek 1999 óta idegenforgalmi projektekre.

A Colliers International globális ingatlanközvetítő szerint a közép-európai országokhoz hasonló folyamatok játszódnak le Bulgáriában is. Mostanában főleg az elszármazott, de visszatelepülő tehetősebb bolgárok pezsdítik fel a lakáspiacot. Néhány éven belül azonban a keresleti oldalon megjelennek a helyi gazdagok, illetve a közép- és nyugat-európai magánbefektetők, akik nyári üdülőhelyet keresve próbálkoznak a még mindig nagyon olcsó bolgár piacon. Várhatóan főleg az egyedül álló luxusingatlanok iránt lesz nagy érdeklődés, de idővel a lakóparki fejlesztések is beindulnak.

A helyi törvények szerint magánszemély - a termőföldön kívül - bármilyen ingatlant vásárolhat. Akárcsak az EU-tagság előtti időkben a most csatlakozott országok zömében, Bulgáriában is azzal kerülik meg ezt a szabályozást, hogy céget alapítanak. Gyakorlatilag még egy-másfél év van erre, a csatlakozást megelőző hónapokban már bizonyosan nem lesz mód erre a kötelező jogharmonizáció előrehaladtával.

Az ingatlan átruházása után nem kell adót fizetni, de közjegyzői ellenjegyzés és minimális díj szükséges. A helyi önkormányzatnak fizetett ingatlanadó (épület- vagy telekadó) a könyvérték 0,15 százaléka. Lakáscélú bérbeadáskor nem kell áfát fizetni, minden más ingatlantranzakciónál 20 százalékot számítanak fel. A közvetítői díj 3-10 százalék, és a vevő fizeti. Egyre többször fordul elő, hogy minimumösszeget kérnek, ez 500-1000 euró között változik.