"Köz-munkák" közti különbségek

A négyféle "köz-munka" közül a közérdekű munka egy büntetési tétel, míg a többi a finanszírozás forrásában és mértékében, továbbá az igénylés jogcímében különbözik egymástól. Az utóbbi trió révén több száz ezer munkanélkülit foglalkoztatnak állami támogatás segítségével rövidebb időre az önkormányzatok.

Közhasznú munkáról akkor beszélünk, amikor az önkormányzatok regisztrált állástalanoknak munkát szerveznek, s munkabér-támogatásra pályázatot nyújtanak be a munkaügyi szervezethez - magyarázza Tóth László. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője hozzáteszi: a bér 70-90 százalékát a munkaerő-piaci alapból finanszírozzák. Évente körülbelül tízmilliárd forint áll rendelkezésre e célra, amelyből 80-90 ezer munkanélküli legfeljebb egy évig történő foglalkoztatását lehet biztosítani. Az alacsonyabb képzettségűek általában többszöri, rövidebb idejű kommunális feladatokat látnak el, míg a magasabban kvalifikáltak önkormányzati intézményekben kaphatnak munkát maximum egy évig.

A közcélú munka esetében az önkormányzatok a Belügyminisztériumtól igénylik a százszázalékos bértámogatást, ekkor a munkanélküli-segélyre nem jogosultakat, de segítségre rászorultakat foglalkoztatnak - ismerteti Tóth László. Az idén erre a BM mintegy 15 milliárd forintot utalhat át a településeknek, a pénz forrása itt is a munkaerő-piaci alap.

A közmunka abban különbözik az előbbiektől, hogy egyrészt amíg azokat a munkaadói és -vállalói járulékokból finanszírozzák, addig a közmunkák fedezetét a költségvetés adókból teremti elő. Másrészt a programszerűbb tevékenységek esetében a foglalkoztatott állástalanok munkabérén kívül a szállítási költségek és egyes munkaeszközök megvásárlása is évente 3-5 milliárd forint erejéig támogatható.