Megapark lesz Veszprémben
Szabadidő- és szórakoztatóparkot, egy vízi vidámparkot, egy jégcsarnokot és egy multifunkciós csarnokot akar létesíteni Veszprém mellett a helyi Városfejlesztési és Befektetési Rt. A minap befejeződött müncheni Expo Real nemzetközi ingatlankiállításon főleg osztrák és német befektetési társaságok érdeklődtek a legalább hatmilliárd forintos megaterv iránt - tájékoztatta lapunkat Csermák Zoltán vezérigazgató. A dunántúli város egy 8-10 hektáros területet különített el a nagy volumenű beruházássorozat számára; saját pénzügyi forrása nincs, és nem is akar anyagilag beszállni az üzletbe. A vezérigazgató azonban jelezte: minden egyéb segítséget megadnak. Elmondta továbbá, hogy a multifunkciós csarnok helyét már kijelölték, a terület adásvétele a napokban lezárul, az rt. szerint 2,3-2,5 milliárd forintért lehet fölépíteni az objektumot. A jégcsarnok tervei előkészületben vannak, s nem kizárt, hogy golfpályát is kialakítanak a közelben. Előrevetítette, hogy várhatóan több szolgáltatólétesítmény, szálloda és sok lakóingatlan is létesül a terület közelében, s ez felértékeli az egész környék ingatlanpiacát.
Ugyancsak a felértékelődést szolgálja egy másik törekvés: eszerint befektetőt keresnek a helyi repülőtér polgári célú hasznosításához is. Az objektum jelenleg a honvédelmi tárca tulajdonában van, a vezető szerint a turisztikai vagy logisztikai hasznosítás látszik célszerűnek. Utóbbi esetében az innovációs park funkciójával egészülne ki a terv, erre vonatkozólag már készültek előtanulmányok. A vezérigazgató utalt arra, hogy Veszprémben - Győrrel ellentétben - még nincs ipari park, de a déli kivezető utak mentén több szabad terület is hasznosításra vár. Az egyik telket már megvette az Európa Alapkezelő.
Jóval több ipari park van azonban az északkelet-magyarországi térségben, illetve a Dunántúl más övezeteiben. Ezek egy részét ajánlotta Münchenben a Magyar Privatizációs és Vagyonkezelési Társaság (MPVT). Andriska Anikó főtitkár, befektetési tanácsadó szerint főleg befektetési bankok és néhány fejlesztő érdeklődött. A társaság képviselője úgy fogalmazott: ha mégsem találnak lehetséges betelepülő termelővállalatot, akkor logisztikai központként is hasznosíthatják az adott objektumot. Az üzleti hasznosítású ingatlanok szakvásárának számító Expo Reálon az egyik legfontosabb - az első szakértői tanácskozás középpontját is képező - téma az új EU-tagok ingatlanpiaca volt. Markus Neurauter, a Raiffeisen Evolution üzletvezetője szerint a térségben jelentős a növekedési potenciál, de mivel az üzleti célú ingatlanok piaca már kifejlődött, valószínűleg csak a lakóingatlanok piacán lehetséges kiugróan magas, 10-15 százalékos hozamokat elérni. Ez elsősorban a viszonylag alacsony építési költségeknek és a magas lakbéreknek köszönhető. Véleménye szerint Lengyelország lehet a legfontosabb piac - több nagyvárosa, elsősorban Varsó és Krakkó miatt is. Karl Petrikovics, az Immofinanz elnöke is úgy véli, Magyar- és Csehország mellett a lengyel piac a legfontosabb, ahol kilencszázalékos hozamokat vár.
A balti államok kis méretük miatt háttérbe szorulnak, és már inkább a következő körös belépők, elsősorban Románia tarthat számot érdeklődésre. A Conwert Immobilien Invest AG - Günter Kerbler elnök vezetésével - például már most keresi a lehetőségeket, elsősorban Kolozs- és Temesvárott.
Fontossá vált a felújításra szoruló, régi építésű, reprezentatív ingatlanok iránti kereslet is, amelyek prémium kategóriás üzleti vagy lakóingatlanokként funkcionálhatnak. Kerbler szerint "az emberek ki akarnak szabadulni a panelekből". Cége például sok régi, polgári bérlakást újít fel belvárosokban, amelyeket ezután - elsősorban korábban külföldre kivándorolt, majd hazatérő - üzletembereknek adnak bérbe, azonban a jól kereső helyiek is egyre nagyobb számban vannak jelen. Sok, üresen álló ingatlannal nem kell számolni, azonban a jogszabályi környezet nem tökéletes. Kerbler szerint felemás a helyzet: "A követelésbehajtás igencsak nehézkes, a nem fizetés esetén általában a szanálás a legegyszerűbb. A jogi szabályozások sem teljesen kiforrottak."
Neurauter szerint az országspecifikus kockázatoktól való félelmek alaptalanok. "A csatlakozás óta a kockázatok még a korábbiaknál is kisebbek. Az újak az utóbbi öt évben egyre közelebb kerültek az EU-beli szabályozáshoz, az állami befolyásolás is viszszaszorulóban van" - mondta el.
