EU: kérdések és válaszok - 32.
Milyen jogszabály rendelkezik a közbeszerzésekről?
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXXIX. törvény tartalmazza az európai uniós irányelveknek megfelelő szabályozásokat. Az uniós irányelvek nem kizárólag a kormányzati, hanem a közüzemi beszerzésekre is vonatkoznak, valamint szabályozzák a jogorvoslati lehetőségeket is.
A klasszikus közbeszerzésekre milyen szabályok vonatkoznak?
Klasszikus közbeszerzésnek minősül, amikor kormányzati szereplők rendelnek árut vagy szolgáltatást. A 92/50/EGK irányelv a szolgáltatásokról, a 93/36/EK irányelv az árubeszerzésekről, a 93/37/EK irányelv az építési-beruházási szerződésekről, továbbá a 97/52/EK irányelv ezek módosításáról tartalmazzák az ezekre vonatkozó általános eljárás szabályait. A kormányzati beszerzők közbeszerzéseinek a szabályozás szempontjából három fajtája létezik. Az első csoportba az árubeszerzések - a kormányzatok által végrehajtott termékadásvétel, a lízing és a bérlet - tartoznak. A második csoportba a kormányzatok építési megrendelései, míg a harmadik csoportba a szolgáltatások beszerzése sorolható. Az EU mindhárom típusú beszerzésre értékhatárokat állapított meg. Az az alatti beszerzésekre az irányelvek végrehajtása nem kötelező, az értékhatár felettiekre viszont igen.
Hol húzódnak ezek a limitek?
Áru vagy szolgáltatás beszerzése esetén az értékhatár jelenleg 200 ezer euró, azonban néhány vevő esetében ezt az értéket a GATT/WTO-egyezmény 130 ezer euróra módosítja. Az építési megrendeléseket illetően a limit már 5 millió euró. Az árubeszerzéseknél a nemzeti értékhatár 25, a szolgáltatások esetén pedig 15 millió forint, amelynek összege 2005-ben 20 millió forintra emelkedik. Az építési beruházások értékhatára pedig 60 millió forint, amely jövőre már 70 millió forint lesz a nemzeti beszerzések esetében.
Jogorvoslatért kihez lehet fordulni?
Jogorvoslatra nemzeti vagy közösségi szinten is sor kerülhet, de főszabályként a nemzeti irányelvet kell alkalmazni. Első fokon a közbeszerzési döntőbírósághoz lehet fordulni, majd a megyei, illetve fővárosi bírósághoz. Abban az esetben, ha a pályázat kiírója megsérti a közösségi jogot, az Európai Bizottság eljárást kezdeményezhet a tagállam ellen és végső esetben az Európai Bíróságot is bevonhatja az eljárásba.
