Újabb razziák lesznek a kalóz DVD-kópiák miatt
Bár a kalóz DVD-k több helyen is elérhetőek, alapvetően alig pár profi ellátó mozgatja a hazai feketepiacot. Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány, amely évente mintegy 150-200 razziában segíti a rendőrség munkáját, jövőre növelni kívánja a vizsgálatok számát. Munkájukat a hamarosan Magyarországra érkező amerikai szövetségi ügynökök segíthetik, akik Budapestről a teljes kelet-közép-európai régióban segítik majd a hatóságok munkáját. A Departement of Justice nem hozza nyilvánoságra ennek módját, idejét, miként a követség sem.
Lapunk úgy tudja, hogy az illegálisan dolgozó kereskedők mellett a jövőben fokozódik a szinkronstúdiók elleni vizsgálatok száma is, miután egyes korábbi razziák bebizonyították: a stúdiók munkatársai számára is nagy csábítást jelent a kalózokkal való együttműködés.
A károk azonban így is elég súlyosak. Az egy filmre jutó nézők száma 20 százalékkal esik, illetve a kisebb vonzerejű filmek iránt szinte nincs is érdeklődés - jelezte érdeklődésünkre Kálmán András, az Intercom forgalmazási igazgatója, az ASVA igazgatójelöltje. Ezt a legális és az illegális DVD-piac egyaránt okozhatja. Mivel azonban a nagy, ún. blockbuster filmek jelentik a piac egyre jelentősebb részét, és ezek azok az alkotások, amelyek bemutató előtt már kalóz kópiában is elérhetőek, emiatt nézőszámuk folyamatosan csökken, mint ahogy történt ez A gyűrűk ura, a Harry Potter és a Shrek esetében is. A mozik 10 százalékos bevételkiesést kénytelenek elkönyvelni a kalózkodás miatt.
Az illegális piac méretét nehéz pontosan meghatározni. A legóvatosabb becslések szerint is mintegy 25-50 százaléka a legálisnak a feketepiac. A forgalmazók szerint egy adott DVD-lejátszó-fedettségnek megfelelő forgalmat lehet becsülni. Ma Magyarországon 600 ezer lejátszó van, ehhez a normális esetben öt lemezt vásárolnának évente a DVD-tulajdonosok. Ezzel szemben azonban csak 2,9 lemez jut egy lejátszóra, azaz e szerint az illegális kereskedelem 42 százalékos.
Kálmán András szerint a kalózkodás messze túlhaladta azt a határt, amin bárki elnézően mosolyoghatott. Nemcsak a forgalmazók profitjáról vagy az állam kieső bevételeiről van szó, hanem a fogyasztók minőségigényéről és az árakról is. Amíg a rossz minőségű kalózkópiák olcsó áron vonzóak, addig a kis volumenű legális eladások miatt a forgalmazók nem tudnak kedvezőbb áron jó minőségű lemezeket kihozni. Magyarországon egyébként becslések szerint kb. hatmilliárd forintos forgalomtól esik el a filmipar az illegális letöltések és terjesztés miatt. Az állam a filmkalózkodás miatti adókieséssel 1,3 milliárdos bevételcsökkenést könyvelhet el.
