A település jövőképének kialakítása
Az önkormányzatok jövőkép-koncepciójának kidolgozásával a Szinergia Kft. célja egy olyan alapdokumentum elkészítése volt, amelynek elsődleges szerepe, hogy meghatározza a település fejlesztési politikáját, kijelölje a fejlesztési célokat, irányokat és prioritásokat. Egy sikeres jövőkép-koncepció a településen belülre és kívülre egyaránt irányul. A településen belül célja a konszenzusteremtés, a fejlesztési irányok, prioritások elfogadtatása mind a döntéshozók, mind a településen élők körében. A településen kívül pedig a lehetséges finanszírozó szervezetek és a vonzáskörzetben élő, a város szolgáltatásait potenciálisan igénybe vevők felé üzeni azt, hogy egyértelmű elképzelések vannak a fejlesztéseket illetően.
A jövőkép-koncepció a város közel 400 közéleti, szakmai és magánszereplőjének bevonásával készült el. Épít a személyes megbeszélésekre, a kis és nagy csoportos programok eredményeire, a személyes és a médiában meghirdetett kérdőívekre küldött válaszokra, de természetesen megjelenik benne a Szinergia vezető tanácsadóinak intenzív munkán alapuló véleménye is. A közreműködők szakmai, politikai és életmódbeli szempontból egyaránt arányosan képviselték a várost, jelentőségüknek megfelelő módon vonták be őket.
A jövőkép koncepcióját, a fejlesztési irányokat tartalmazó megállapításokat két jelentős jövőképelem-csoportba rendezve jelenítik meg. Egyik csoportban azokat az alapokat, önmagában is jelentős eredménynek minősülő szükséges, de nem elégséges tényezőket mutatják be, melyekre a város fejlesztése épülhet. A másik csoportban az egyediségét, sajátosságát biztosító eredmények, kitörési pontok fogalmazódnak meg, mely hosszú távon is egyedi értéket jelent, és megkülönbözteti a várost más hasonló méretű, adottságú településtől. A koncepció megvalósítását két, önállóan is jól alkalmazható dokumentum segítheti. Egyik a jövőképelemek és források megfeleltetési tábla, mely a lehetséges, elérhető forrástípusonként rendezi a több mint 120 fejlesztési irányt és feladatot. Másik a település kulcsszereplőit megjelenítő stakeholder térkép és az ő bevonásukat részletesen megtervező dokumentum volt.
A jövőképalkotás azonban nem csak eredményét tekintve értékes. Az a folyamat, melynek során a közreműködők egymás gondolatait, elképzeléseit megismerve, megvitatva, továbbfejlesztve jutottak megállapodásra, egy olyan városi légkört, kötődést teremthet, mely alapja a fejlődésnek. A jövőképalkotás sikere, majd később annak megvalósítása elsősorban az abban közreműködő emberek, szakmai és civil szervezetek, magánszemélyek bevonásán múlik.
A tanácsadási munka során a megszokottól eltérő, innovatív megoldások elsősorban a település jövőképének érdekcsoportok, szakmai, gazdasági és civil szervezetek különböző megközelítéséből, a város üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos eltérő elvárásaiból fakadt. Hogyan lehet ennyi megközelítésnek, elvárásnak megfelelni?
A folyamat-tanácsadási tevékenység során elsősorban a munka áthelyezésével a célzott (hol szakmánként elkülönülő, hol kevert) kis és nagy csoportokra, a mederben tartott közös gondolkodás, érvelés és meggyőzés, az eredményekkel történő azonosulás feltételeinek és annak megvalósításának biztosításával. A tanácsadásban szerzett tapasztalatokat kellett ötvözni a 2-3 fős, a 10-15 fős és a 60 fő feletti programok hatékony és eredményes levezetése során. A szakmai tanácsadói szerepben a kihívást a régió, a kistérség és a településfejlesztés sajátosságaira épülő jövőkép-koncepcionálás jelentette. Ezután ezt feltölteni a város kreatív és lelkes lakóinak sok-sok ötletével, gondolataival, javaslataival már látványosabb, könnyebben bemutatható eredményeket hozott. A folyamatot egy intenzív, részletesen kidolgozott, a különböző létszámú, kultúrájú érdekcsoportokra hangolt kommunikáció és tájékoztatás támogatta. Milyenek legyenek a munkára felkérő levelek, hirdetések, hogyan fogalmazzanak meg, ábrázolják a jövőképelemeket egy-egy kérdőívben vagy műhelymunka során, mit írjanak elő a kidolgozás mélységéhez saját tanácsadóink és az ügyfelek részére? - a Szinergia szerint ezek mind olyan kérdések, melyek nagy közreműködői kör esetén döntő fontosságúak.
Természetesen a problémák is elsősorban ebből fakadtak. Ahol ennyi embert, a környezetéért tenni akaró szakembert és városlakót vonnak be, elkerülhetetlenek a viták, az ellenérdekeltségek. Ezek kezelését többféle eszközzel - indításkor a városvezetés támogatásának megjelenítésétől kezdve a többkörös véleményezéssel, szakértői értékelésekkel bezáródó koncepcióalkotásig - próbálták megvalósítani.
Egy olyan projektben, melyben sem az üzleti eredmény, sem a folyamathatékonyság nem szerepel, olyan mérhető eredményeket kellett megfogalmazni, melyek valós tartalmat és sikert mérnek. Ez elsősorban a már befogadott, remélhetőleg rövid időn belül lehívható EU-s és hazai pályázati forrásokban jelenik meg. A Mosonmagyaróvári Szabadidőközpont, a városrehabilitáció, a határon átnyúló kerékpárutak, szakképzési intézményi rekonstrukció együtt több mint ötmilliárdos fejlesztési forrást prognosztizál.
A nem mérhető eredmények két területre vonatkoztathatók. Részben a fejlesztési területek, projektek kidolgozottságában, koncepciójában, választási ciklusokon átívelő jövőképben jelenik meg. Másrészről a város meghatározó szereplőinek megnyerésével, a fejlesztések megvalósításában kulcsszerepet vállaló közéleti és magánemberek bevonásával valósult meg. A stakeholder térképeket dinamikusan kezelve elérhető, hogy az itt élők ne csak megoldásokat várjanak el a város üzemeltetőitől, működtetőitől, hanem saját maguk is alkotó részesei legyenek annak.
