Vasárnap eladják a Jukosz ékét
Vasárnap verik dobra a több mint 25 milliárd dollárnyi adóval és bírsággal terhelt orosz Jukosz olajtársaság fő termelővállalatát. A Juganszknyeftyegaz hozza a felszínre a Jukosz által termelt olaj mintegy 60 százalékát, azaz naponta megközelítőleg egymillió hordót. Az árverés az orosz szakmai körök szerint irreálisan alacsony, 8,6 milliárd dolláros szintről indul.
Bárki is nyeri meg a vasárnapi aukciót - amelyre a Jukosz akarata ellenére kerül sor -, ellene a főtulajdonos Menatep Bank pert indít, sőt a Juganszk megvásárlásához hitelező bankok ellen is - jelentette ki a Financial
Times hasábjain a Menatep igazgatója. Tim Osborne megnyilvánulását melldöngetésnek minősítette és nem ijedt meg Deutsche Bank illetékese. A német pénzintézet a legesélyesebb vevőjelöltnek tartott Gazprom tanácsadója, egyben az ügylethez szükséges hitelének szervezője.
A Gazprom leányvállalata, a Gazpromnyefty számára 13,2 milliárd dollárt ad össze a Deutsche Bank, az ABN Amro, a BNP Paribas, a Calyon, a Dresdner Kleinwort Wasserstein és a JP Morgan. Ebből a pénzből - szakértők szerint - a Gazpromnyefty egyedül is megvásárolhatja a Juganszknyeftyegazt. Ezen ügylet bekövetkezését vetíti előre az a kormányérdek is, mely szerint a Jukosz termelésének az állami ellenőrzés alatt álló, s olajipari tevékenységét egyébként is éppen erősítő Gazpromhoz kell kerülnie - mutat rá az orosz RBC internetes lap. A világ legnagyobb gázipari társaságának, ha külföldi tulajdonostársra nem is, stratégiai partnerre persze szüksége lehet később az olajiparban.
Mindazonáltal a konzorciális tulajdonszerzés lehetőségét nem veti el az orosz sajtó.
Kérdés például, mit akar az E.On német közműóriás azzal a 10 milliárd euró hitellel, amelyet a napokban vett fel nyugati bankoktól. A találgatások egyike szerint a Gazprommal társulva akar ringbe szállni a Juganszkért, ilyen szándékáról korábban is érkezett hír. Viszont a Gazpromnak nemigen lesz rá szüksége, egyedül is van elég pénze. Ráadásul az orosz vezetés is szívesebben látná, ha orosz, s nem magáncég venné meg a Juganszkot - hangsúlyozza Jevgenyij Szackov, a Metropol cég elemzője. Persze 10 milliárd euróból az E.On egyedül is meg tudná venni a szibériai olajtermelőt, de erre nem nagyon lesz módja a Szackovtól előbb hivatkozott szempont miatt. Maria Ragyina, az orosz Finam cég elemzője szerint nem is érdekli az E.Ont a Juganszknyeftyegaz. A hitel felhasználásával inkább az oroszországi villamosipari reformba kapcsolódna be.
A Gazpromnyefty mellett minden bizonnyal két másik orosz cég, a The First Venture Company és az Intercom is indul az árverésen. Vélhetőleg azonban e belföldi társaságoknak is csak a Gazpromnyefttyel összefogva van esélyük a Juganszknyeftyegaz megszerzésére, igaz, több, mint ugyanilyen formában az E.Onnak. Kevés az esélye annak a két másik külföldi cégnek is, amely a napokban jelezte érdeklődését a sajtóban. Az egyik a kínai, a másik az indiai állami olajtársaság. Az előbbi cég kínai sajtóhírek szerint csak kis szeletet szeretne a Juganszkból, amely olajának egyébként vevője. Az utóbbiról orosz lapok úgy vélekednek, hogy szándéka nem igazán komoly, szereplésére azért van szükség az árverésen, hogy segítsen az átlátható verseny látszatának fenntartásában.
