Miközben mindenki az ukrán hitelre figyelt, az EU szép csendben lefeküdt a Wall Streetnek: óriási bukás Brüsszelben – nem tudja megvédeni az európaiak pénzét
Bár két és fél évig tartó tárgyalások után csütörtökön végre politikai megállapodásra jutott az Európai Tanács és az Európai Parlament az EU új, európai kisbefektetői stratégiájának (Retail Investment Strategy) végleges változatáról, ám a korábbi ambiciózus tervekhez képest olyannyira felvizezték a tervezetet, hogy az csupán árnyéka lett az eredeti brüsszeli javaslatnak – írja a Politico.
Védelmet kaptak volna az európai kisbefektetők az átverésekkel szemben
Az egész projekttel – az eddigi szabályok felülvizsgálatával – ugyanis az EU azt akarta elérni, hogy a megtakarításaikat kötvényekben, részvényekben és befektetési alapokban elhelyező kisbefektetők az átverések ellen olyan kőkemény védelemben részesüljenek, amelynek köszönhetően az európai pénzügyi piac végre fel tudná venni a versenyt a Wall Streettel, hiszen nyilvánvaló, hogy egy ilyen garancia ösztönzőleg hatott volna a hétköznapi emberek befektetéseire.
Így aztán senkit ne tévesszen meg Brüsszel győzelmi propagandája, valójában arról van szó, hogy az EU erőfeszítései kicsorbultak
- a pénzügyi szektor és
- egyes nemzeti kormányok ellenállásán,
- illetve - nota bene! - éppen a Wall Street-i óriások lobbitevékenységén!
Karel Lannoo, az EU CEPS (Európai Politikai Tanulmányok Központja) agytröszt vezérigazgatója egyenesen odáig ment a kritikában, hogy
a megállapodást a tőkepiaci reform „hamis kezdetének” nevezte, ezért azt szerinte azonnal „vissza kell vonni”.
Az eredeti terv tudniillik erőteljes fogyasztóvédelmet vezetett volna be, hogy megakadályozza a pénzügyi tanácsadókat abban, hogy a fogyasztókat olyan termékekbe való befektetésre ösztönözzék, amelyek nem a legjobb hozamot biztosítják számukra, másrészt a díjakkal is lehúzzák őket.
Az Európai Bizottság eleve meg akarta tiltani a pénzügyi cégeknek, hogy egyáltalán jutalékot kapjanak azért, mert befektetési termékeket árulnak a kisbefektetőknek. Joggal vélték úgy, hogy
egy bank esetében összeférhetetlen, ha például egy vagyonkezelőtől pénzügyi ösztönzőt kap azért, mert egy adott befektetési alapot ajánlj ügyfeleinek, függetlenül attól, hogy az alap jól teljesít-e vagy sem.
Kívánatosnak láttak volna EU-szerte nyilvános referenciaértékeket is a pénzügyi termékek költségeire és teljesítményére vonatkozóan. A pénzügyi cégeknek az általuk ajánlott termékeket a piacra dobás előtt össze kellett volna hasonlítaniuk a küszöbértékkel, hogy ügyfeleik méltányos ár-érték arány mellett fektethessenek be.
És akkor jött a pénzügyi szektor
A pénzügyi szektor azonban ebből semmit sem szeretett volna. A jutalékok tilalmát még a szövegjavaslat megszületése előtt elvetették, miután az EU-kormányok többsége – a hazai pénzügyi szereplők védelme érdekében és a Wall Street-i óriások nyomására – ellenezte.
A csütörtöki megállapodás értelmében pedig a nyilvános referenciaértékből mindössze ennyi maradt:
a pénzügyi cégeknek és tanácsadóknak ellenőrizniük kell, hogy a jutalék „kézzelfogható előnnyel” jár-e az ügyfél számára, és azt a többi díjtól elkülönítve kell közzétenniük.
Ahelyett tehát, hogy az EU-szerte nyilvános referenciaértékekhez igazodnának, a befektetési cégek a termékeiket a versenytársaik által kínált termékekkel fogja összehasonlítani.
A jutalékok engedélyezése alapvetően téves
– mondta Lannoo. A gyakorlatban „nem biztosít átláthatóságot és mindenekelőtt akadályozza a kellő piaci versenyt” ahhoz, hogy az alapokba való befektetés hosszú távon vonzó legyen – emelte ki a Politicónak.
Pedig lenne mit javítani, hiszen Amerikával szemben csapnivaló az ókontinensen a befektetési hajlandóság és minimális a kockázattűrés, talán az egy Svédország kivételével. Aki pedig mégis részvénybefektetéseken töri a fejét, általában meg sem áll New Yorkig.
Átszövegezték a diadaljelentést
Mivel tehát a reform alapvető célja, azaz a fogyasztóvédelem elhasalt, ezért az EU diadaljelentése most a versenyképesség javítását és a szabályok egyszerűsítését hangsúlyozza mint hatalmas vívmányt.
Stephanie Lose dán gazdasági miniszter például arról beszélt, hogy a megállapodás révén az EU pénzügyi piaca üdvözlendő lendülettel járul hozzá az általános európai versenyképesség javulásához, valamint a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának egyszerűsítéséhez.
Mások azonban nincsenek erről meggyőződve.
A jutalékok teljes megszüntetése hatékonyabban biztosította volna a fogyasztóknak nyújtott tisztességes pénzügyi tanácsadást és a végrehajtása is sokkal egyszerűbb lett volna
– mondta a BEUC európai fogyasztóvédelmi civil szervezet.
Ráadásul a sikeres lobbitevékenység ellenére a pénzügyi ágazat még mindig elégedetlenkedik. Az ICI vagyonkezelő lobbicsoport például kifejtette, hogy üdvözli a „merev költség- és teljesítmény-referenciaértékektől való eltávolodást”, ám
félő, hogy a termékek ár-érték arányának összehasonlítgatása a konkurenciáéval csupán egy kiüresedett látszattevékenységgé válik.
Lehet, hogy az utóbbi megállapításukban van is valami.
