Alaptalan tagkizárás
Alaptalan a kizárás iránti kereset, ha a társaság hozzájárult, hogy tagja bizonyos, tevékenységi körébe tartozó feladatokat más cég javára is végezzen - szögezte le a Legfelsőbb Bíróság az alábbi jogvitában.
A felperes cég - alperes tagjának személyes kapcsolataira támaszkodva - vadgazdálkodásra és ilyen irányú szolgáltatási tevékenységre szakosodott. Három évvel az alapítás után az alperes egyéni céget hozott létre vadászatszervezésre, de továbbra is tagja maradt a társaságnak. Ezt követően a felek szerződést kötöttek, amelyben az alperes vállalta, hogy jutalék ellenében vadászvendégeket közvetít a felperesnek. Arra is kötelezte magát, hogy a szerződés tartama alatt más cégnek nem végez ilyen tevékenységet. A felek között hasznos üzleti kapcsolat bontakozott ki: évről évre nőtt az alperes által közvetített vendégek száma. Aztán megromlott köztük a viszony.
A felperes taggyűlése 2000-ben elfogadta, hogy az alperes felfüggeszti a céggel szemben vállalt kizárólagosságot. Ezután más társaságok számára is folytatott vendégközvetítést. A következő taggyűlésen megint téma volt a szerződés. Az alperes a felperes fizetési késedelmeit kifogásolta. A tagok sérelmezték a vendégszám csökkenését, az alperes kapcsolatait egy versenytárssal, majd úgy döntöttek, hogy kizárása iránt pert indítanak.
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Fellebbezésében a cég arra hivatkozott: a tagsági viszony lehetővé tenné az alperesnek, hogy a felperes vendégköréhez hozzáférjen és azt a konkurens társasághoz irányítsa. Így a kizárás feltétele fennáll.
Az LB nem így látta. Rámutatott: az alperest nem terhelte üzletszerzési kötelezettség. Tevékenységét a felperessel a polgári jog keretei közt folytatta. A kizárólagosság megszüntetéséhez a taggyűlés hozzájárult. Így a vendégközvetítések csökkenése nem minősül a társasági jog szerint társaságellenes, kizárásra okot adó magatartásnak. Ugyancsak nem lehet kizárási ok az alperes és a versenytárs cég viszonya. A felperes cég irodájába történő bejutás, az iratokba való betekintés a felperes ügyvezetésére tartozó kérdés, amelyre az alperesnek - ügyvezetői tisztség híján - érdemi befolyása nem volt. Következésképpen az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el a keresetet - hangsúlyozta az LB.
