Biogázkutatás japán tőkével
Negyedmillió eurós, öt évre szóló támogatást nyújt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biotechnológiai tanszékén folyó, a biogáztermelés folyamatának meggyorsítását célzó kutatásokra a japán Ebara Corporation. A távol-keleti társaság képviselője két éve vette fel a kapcsolatot az SZTE és egyben a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai központjának kutatóival - mondta Kovács Kornél, az egyetem biotechnológiai tanszékének vezetője. A szennyvíztisztító üzemeket és berendezéseket építő távol-keleti cégnél felismerték, hogy a szennyvízkezelési eljárások során hasznos lehet a biotechnológia alkalmazása is. A szennyvízkezelés környezetvédelmi szempontból is komoly feladat, ráadásul Japánban a helyhiány miatt nem mindegy az sem, mekkora területet vesz igénybe a telep.
A kezelés biológiai szempontból két lépésben történik. Az elsőben a szennyvizet meglevegőztetik, így a benne lévő szerves anyagokon elszaporodnak az azokkal táplálkozó mikrobák. Ezt követően jöhet az ülepítés, amelynek végén a mikroorganizmusok szennyvíziszap formájában elkülönülnek. Az így keletkezett anyag kezelésére is két lehetőség van: az egyik az, hogy a víztelenítés után kapott sárszerű masszát hulladékként elhelyezik valahol. A másik, környezetvédelmi szempontból és az energiatermelés miatt is kedvezőbb megoldás az, hogy a levegőtől elzárva tovább erjesztik a szennyvíziszapot, így olyan mikrobák szaporodnak el, amelyek biogázt termelnek. Az így keletkezett anyag megfelel egy gyengébb minőségű földgáznak. Az egyetem kutatói a második fázis mikrobioló-giáját kutatják, hogyan lehet úgy beavatkozni a folyamatba, hogy felgyorsítsák a biogáztermelést. Ezért a szegedi kutatók azt vizsgálják, milyen bacilusokat kell a természetes módon létrejövő rendszerhez hozzáadni ahhoz, hogy felgyorsuljon a biogáztermelés. A magyar kutatók jelenleg ott tartanak, hogy a megfelelő beavatkozással már képesek megduplázni a biogáztermelés sebességét. Ezzel a szennyvízkezelő eljárás kiépítése során akár feleakkora berendezéssel is ugyanolyan eredményt lehet elérni, mint a hagyományos módszerekkel.
A megegyezés szerint a kutatás eredményeként megszülető szabadalmakat közösen birtokolja a magyar kutatócsoport és a japán cég. Ázsiában az Ebara, Európában a szegediek, a világ többi részén pedig együtt értékesítik az eljárást. (KZ)
