Felpörgött az árampiac
A magyar villamosenergia-piac nyitásának második évében a határkeresztező kapacitások ára jelentősen megemelkedett. Emlékezetes, hogy a 2003 végén tartott kapacitásaukciót követően több piaci szereplő panasszal élt egyebek mellett az energiahivatalnál, mert úgy vélték, spekulánsok szánt szándékkal verték fel az árakat. A hivatal azonban helybenhagyta a rendszerirányító döntését, így a 2003-as, megawattóránkénti háromeurós szintről átlagosan nyolcra emelkedett az importkapacitások ára - derül ki a Magyar Energiahivatal (MEH) összefoglalójából.
Az árakat illetően megállapítható - áll a hivatal összefoglalójában -, hogy a közép-európai viszonylatban mértékadónak tekinthető német tőzsdei árak emelkedését is figyelembe véve az év egészét tekintve március-áprilisban voltak a legalacsonyabbak a szabadpiaci árak. A hivatal adatai szerint az első három negyedévben folyamatosan növekedett az áramkereskedők hazai beszerzése. Piaci információk alapján úgy vélik a MEH-nél, hogy a nagyobb erőművek minimalizálni szeretnék kockázataikat, ezért csak lépésenként jelennek meg a szabadpiacon, és elsősorban hosszú távú szerződések kötésére törekednek. Ennek a folyamatnak az egyik példájaként a hivatal összefoglalójában a Dunamenti Erőmű Rt. úgynevezett G1-es blokkját említi, amellyel egész évben a versenypiacra kívánnak termelni. Mindezen körülmények együttes hatására az ország villamosenergia-igényének 23 százaléka jelent meg a szabadpiacon. Az év elején ugyan volt némi megtorpanás, de már az első fél év végére normalizálódott a helyzet. Az egyes közüzemi áramszolgáltatóknál eltérően jelentkezett a versenypiac bővülésének hatása. Elmondható, hogy a legjelentősebb fogyasztók már mind a szabadpiacon vásárolják az energiát.
