GDP-növekedés: a diploma kevés
Az iskolai végzettség nem, a megszerzett tudás gyakorlatban történő hasznosítása azonban javítja egy ország teljesítményét - állítja egy az Economistben publikált tanulmány és a Világgazdaság által megkérdezett szakértő is.
Kanadai kutatók az OECD-országokban vizsgálták meg, hogy milyen kapcsolat van a készségek és a gazdasági fejlődés között. Ha a diplomások száma egyre nő az országon belül, az nem elegendő a GDP növekedéséhez - hangsúlyozzák az elemzés készítői, Serge Coulombe és kutatótársai.
Bár a népességen belül a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése nem garantálja a jobb gazdasági mutatókat, tudástesztekkel mérhető, hogy a már megszerzett és gyakorlatban hasznosuló ismeretek nagyon is növelik a termelékenységet.
A kutatók összesen tizennégy ország GDP- és tizenhárom ország produktivitási mutatóit vizsgálták meg. Ez alapján állítják, ha a tudástesztek pontszáma egy százalékkal nő a nemzetközi átlaghoz képest egy országban, akkor a termelékenység 2,5, az egy főre jutó nemzeti össztermék pedig másfél százalékkal nőhet. Tehát a szakszövegértési feladatok alapján az egy főre jutó GDP és a humánerőforrás fejlesztése között kimutatható az a kapcsolat, amit eddig nem találtak meg a szakértők, mivel csak a végzettség szintjét nézték.
Érthető, ha önmagában a végzettség nem vezet a GDP növekedéséhez, hiszen az egyetemen, főiskolán megszerzett lexikális ismeretek gyorsan elavulnak, a készségek, kompetenciák hiánya vagy alacsony begyakorlottsága pedig - amelyek a gyakorlatban a teljesítmény megvalósulását tennék lehetővé - nem tudják azt pótolni - állítja Szatmáriné Balogh Mária munka- és pályatanácsadó szakpszichológus. A "papír" elfedheti a képzés hiányosságait, ezért kellene komolyan vennünk a Pisa-vizsgálatok eredményeit is - tanácsolja a szakember. Míg az iskolában egyoldalúan teletömjük gyermekeink fejét elméleti ismeretekkel, addig a nemzetközi képesség- és készségvizsgálatokon rosszul szereplünk például a szövegértő olvasásban, a gyakorlati számolásban - fogalmaz a szakember. Hazai vizsgálatok azt mutatják, hogy az iskolai teljesítmény és az intelligencia között az együttjárás a mi iskolarendszerünkben 0,2 a gimnáziumokban, és 0,1 a szakmunkásképzőkben (a statisztikailag kimutatható korreláció maximumértéke 1). Vagyis nem az alapvető képességeken múlik az iskolai teljesítmény, hanem a szorgalmon. Ezért találunk olyan sok magas IQ-jú, de közepesen vagy néha még rosszul is "tanuló" gyereket az iskolában. A sikeres vállalatok vezetőitől gyakran hallani, hogy új munkatársaik közé nem az iskolában kitűnővel végzetteket keresik, sokkal inkább a könnyedén tanuló (de 4-4,5-es átlagot elérő), jó alapképességű fiatalokat. Különösen értékes munkatársjelöltek azok, akik nagyon motiváltak és némi munkatapasztalatra már szert tettek, a munkamorált pedig elfogadják. A jobb teljesítmény csak az alkalmazott tudás - képességek, készségek, motiváció - eredménye lehet - húzza alá a szakpszichológus. (KI)
