Gond a tengeri szélkerekekkel
Miközben az Északi- és a Balti-tenger a világ egyik legnagyobb forgalmú hajózási útvonala, az igen szeles időjárás miatt éppen ide tervezik legnagyobb szélerőműparkokat is. Ha azonban egy meghibásodott tanker összeütközne egy ilyen tengeri szélkerékkel, az szinte bizonyossal súlyos katasztrófához vezetne - írja a Financial Times Deutschland.
A hatóságok évente 380 ezer hajómozgást regisztrálnak az térségben, ráadásul a forgalom évek óta emelkedő. Hasonlóan nő a szélerőmű-beruházók érdeklődése is: az Északi-tengeren 23, a Balti-tengeren hat szélpark vár arra, hogy megkapja a szükséges engedélyeket; a legnagyobbakba több mint 3200 négyzetkilométeren akár háromezer rotort terveznek. Az első erőművek 2010-ben állnának üzembe, s szakértők szerint 2020-ra már 13 ezer tengeri szélkerék foroghat a térségben.
Emiatt egyre sürgetőbb a szélerőművek hajóforgalomra jelentett fenyegetésének minimalizálása. Az egyik legfontosabb probléma a tengerfenéki rögzítés megoldása: mindenképpen el kell kerülni ugyanis, hogy a tartóoszlop az esetlegesen nekiütköző hajóra dőljön. Ugyanakkor az akár 25 méteres vízben álló tartószerkezetnek ellent kell állnia a tengeri viharoknak is.
Jelenleg három különféle talapzatmegoldás verseng: az egyik egy három lábon álló víz alatti platformot, a másik az ütköző hajótestet kevésbé rongáló, hálós szerkezetet javasol. A harmadik variáns a szárazföldről is ismert egyszerű oszlop, amelynél speciális horgonyzással lehet elkerülni a hajóra zuhanást.
A másik kockázati tényező maga a rotor. A technológia fejlődésével manapság a generátorfej súlya akár 500 tonnát is elérheti. Márpedig egy ilyen, öt megawattos felépítmény a száz méter magas tartóoszlopáról lezuhanva nem csupán egy tartályhajó fedélzetét szakítaná át, hanem annak fenekét is.
