Halálos érelmeszesedés
Magyarországon 56 százalék körüli a szív-ér rendszeri halálokok aránya, amely döntően az érelmeszesedés talaján következik be. Az érelmeszesedés kialakulásában bizonyított rizikófaktor a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, a kövérség. Az erek megbetegedését azonban egy sajátos szövetszaporulat, az ún. "plakk" jellemzi, mely koleszterinnel zsúfolva teletömött, speciális falósejtekből áll. Az embereket érintő vizsgálatok igazolták, hogy a vér koleszterintartalma és a plakkok kialakulása között szoros összefüggés van, amely a fent említett rizikótényezők hatását megsokszorozza. Az is kiderült, hogy a hirtelen bekövetkező, halálos veszéllyel járó érelzáródások (pl. akut szívinfarktus vagy agytrombózis) a koleszterinben dús plakkok hirtelen megrepedése és egy azonnal létrejövő, az érpályát teljesen elzáró vérrög következményei. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy a vér koleszterinszintjének erőteljes csökkentése a plakkok növekedését meglassította, kedvező esetben visszafordította. Az is kiderült, hogy azok a betegek, akiknek a vér koleszterinszintje - eddigi tudásunk szerint - normálisnak volt tekinthető, de mégis infarktust vagy agytrombózist szenvedtek el, koleszterinszintjük további csökkentése esetén ugyancsak az érbetegségük javulásának jeleit mutatták.
A döntő érveket a sztatin típusú koleszterincsökkentők alkalmazása szolgáltatta. A koleszterinszint csökkentése mellett ezek a gyógyszerek az érfal "gyógyulását" is elősegítették, és az eddig alkalmazott módszerekhez képest sokkal nagyobb mértékben csökkentették a halálos szövődmények előfordulását.
Ezek a koleszterincsökkentők jelentik most számunkra e halálos betegséggel szemben alkalmazott legmodernebb fegyvert. Mint minden harc során, ezek a fegyverek is jelenthetnek veszélyt, hogyha helytelenül alkalmazzák. A többszörösen igazolt statisztikák alapján mellékhatásaik más gyógyszerekéihez képest nagyon kis százalékban fordulnak elő. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a vér koleszterinszintje és a kezdődő, de néhány év alatt felgyorsuló, életveszélyes állapotot okozó érelmeszesedés nem fáj. A nem fájdalmas betegségre szedett gyógyszer előnyeit nehezen értelmezzük, hiszen egy életveszélyes állapot, amely nem alakul ki, nem jelent számunkra közvetlen élményt. Ezért a betegek, de mi orvosok is hajlamosak vagyunk a gyógyszerszedés ellenőrzésének elmulasztására. Márpedig tudomásul kell vennünk, hogy e nem fájdalmas betegségre szedett gyógyszer nagyon ritkán jelentkező mellékhatásai is súlyos szövődményt jelenthetnek a beteg számára.
Egyre hatékonyabb sztatinok jelennek meg a gyógyszerpiacon, amelyek az eddig alkalmazott hasonló hatóanyagokhoz képest akár tízszeres a hatékonyságuk. Halálos veszély támadását csak ilyen hatékony fegyverrel háríthatjuk el, ezt azonban rendszeresen ellenőrizni kell. Amennyiben a szakmai előírásokat betartjuk, az időszakos ellenőrzéseket végrehajtjuk és betegeinkben is tudatosítjuk a gondos ellenőrzés szükségességét, az érelmeszesedés alattomos támadásával szemben a koleszterincsökkentők biztonságos védelmet jelentenek.
