BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Módosított karbonkvóták

Több mint kétszáz hazai létesítmény kapta meg január végéig szén-dioxid-kibocsátási engedélyét, amelynek birtokában az európai uniós emissziókereskedelmi rendszerbe is bekapcsolódhat. Az elutasítottak között nagy számban vannak kisebb téglagyárak, ám több nagyvállalatnál is kifogásolták a rövid határidőket az engedélyeztetés kapcsán.

Némi késéssel, de az érintett hazai létesítmények többsége végül megkapta szén-dioxid-kibocsátási engedélyét a környezetvédelmi hatóságtól, amelyek nagy részét az elmúlt hetekben postázták ki a cégeknek. Az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátásának csökkentését célzó emissziókereskedelmi szabályozás Magyarországon valamivel kevesebb mint 250 létesítményt érint, amelyek január 1-je óta elvileg csak az úgynevezett kibocsátási engedélyek birtokában folytathatják jelentős emisszióval járó tevékenységüket. A létesítményeknek november 15-ig kellett megküldeni engedélykérelmüket a környezetvédelmi hatóság részére, amelynek december 31-ig kellett elbírálni a beadványokat. Ugyanakkor csúszást eredményezett, hogy az érintettek egy része késve küldte el anyagát, ráadásul a kérelmek 80 százalékánál kellett hiánypótlást kellett elrendelni.

A hazai cégek összesen 236 létesítményre kértek kibocsátási engedélyt, a hatóság végül 207 kérelmet bíráltak el kedvezően - közölte lapunkkal Varga Pál, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főosztályvezetője. Az emissziókereskedelem által leginkább érintett ágazatok lapunk által megkérdezett nagyvállalatai az elmúlt hetekben megkapták az engedélyeket, igaz, az eljárást több helyen kifogásolták. Cégünknél olyan összetett technológiai folyamatok vannak, amelyek nagyon nehézzé tették az engedélyezéshez szükséges mérések gyors elvégzését, emiatt nagyon rövid volt az engedélykérelmek benyújtására szabott határidő - fogalmazott Hevesiné Kővári Éva, a Dunaferr Rt. környezetirányítási vezetője.

A fennmaradó közel húsz létesítmény egy része a jogszabályban meghatározott küszöbérték alá esik, így nem kell kiváltania a kibocsátási engedélyt. A többi esetben zömmel olyan kisebb létesítményekről van szó, amelyek tulajdonosainak gondot okozott a meglehetősen bonyolult engedélykérelem elkészítése. Az elutasított cégek között nagy számban vannak téglagyárak, amelyek esetében még nem tisztázott, milyen pontossággal kell nyomon követni a szén-dioxid-kibocsátást. Mindenesetre az érintettek többsége fellebbezést nyújtott be a hatósági döntéssel szemben, amelyet a környezetvédelmi tárcának kell majd elbírálnia. A kvótakereskedelemben a legnagyobb súlyt a legtöbb szén-dioxidot kibocsátó erőművek, távhőszolgáltató cégek, cementgyárak, valamint egyes acélipari létesítmények képviselik. A létesítmények számát tekintve a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kevésbé fontos iparágak is az elsők között vannak, így a nemzeti kiosztási terv értelmében közel 40 téglagyárnak kell kiváltania kibocsátási engedélyt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.