Rózsadombi árak Leányfalun
A zöldövezetbe költöző tehetősebb réteg mellett mind többen, kényszerből, a szegénység elől menekülve adják fel budapesti otthonukat, s az olcsóbb megélhetés reményében a főváros környékén vetik meg lábukat. Ezt megerősítette Borics Zoltán, a Mareco Ingatlan Rt. vezérigazgatója is. Lapunknak kifejtette: a kényszerkiköltözők manapság már az agglomeráció szélére, tehát a fővárostól 30-40 kilométerre mennek, mert ott még megfizethetik a 10-15 millió forintos kertes családi házakat vagy házrészeket.
Tapasztalata szerint a nagykorú gyerekekkel élő 45-50 éves felnőttek már nem nagyon költöznek vissza a fővárosba, de a 8-14 éveseket nevelők közül már jóval többen. Úgy becsüli, hogy a kilencvenes évek közepén-végén kiköltözött fiatal családok 20-30 százaléka már viszszaköltözött, és további részük fontolgatja ezt. Gyakorlati okok miatt: egyszerűen kevesebbet akarnak utazni, közelebb szeretnék tudni a gyerek iskoláját, és kényelmesebb körülmények között akarják igénybe venni a szolgáltatásokat.
A visszaköltözők egy része a jelentősen megnőtt bel-budapesti újlakás-kínálatot akarja kihasználni. Az elmúlt egy-két évben több tucat építkezés indult, a teljes kínálat több ezerrel megnőtt, a potenciális vásárlók még egy kerületen belül is több cég kínálatából választhatnak. Ráadásul a fejlesztők nemhogy nem emelték az árakat, de különböző kedvezményeket (ingyengarázs, konyhabútor, luxustévé, közös költség elengedése stb.) vetnek be, melyekkel szinte "bűn" nem élni.
Lelassult a budapesti ingatlanok árának emelkedése, amíg az agglomerációban tovább növekszik az építési telkek értéke. Az Ecostat szerint a fővárosban viszonylag sok használt lakást kínálnak eladásra, de a túlkínálat ellenére az eladók ragaszkodnak az ingatlanok eredeti értékéhez. Amíg a Duna-parti belvárosi nagy lakások négyzetméterenkénti ára nemritkán az egymillió forintot is eléri, addig például a kelenföldi lakótelep panelházaiban 200-220 ezer forintért adják a lakás négyzetméterét. Általában jobban keresik a vevők a kisebb, 50 négyzetméter körüli otthonokat, hogy az emelkedő közüzemi költségekkel lépést tudjanak tartani. Mind keresettebb a lakótelek a pesti oldalon, Kistarcsán, Csömörön, Pécelen, ahol a hamarosan elkészülő M0-s új körgyűrűszakasz közelsége miatt építkeznek az emberek, hogy jó közlekedéssel juthassanak majd be a városba. E helyekre nemcsak Budapestről költöznek ki, hanem az ország más vidékeiről jönnek ide, mivel a fővárosi lakásárak egyelőre túl magasak számukra. Pécelen például jelenleg 8-10 ezer forint a telkek négyzetméterenkénti ára. A körgyűrű délkeleti, most épülő szakasza mentén is hihetetlenül felfutottak a telekárak. Vecsésen és Gyálon például átlagosan 3-5 millió forintért lehet 200-250 négyzetméteres telket vásárolni. Tíz évvel ezelőtt még egymillió forint alatt is kínáltak ilyen építési telkeket ezeken a településeken. Igaz, akkor még nem került kézzelfogható közelségbe az autóút, ám most, hogy már dübörögnek a nehézgépek, az eladók - legyenek telek- vagy régiház-tulajdonosok - inkább kivárnak, még magasabb árakban reménykedve, vagy ugyan megválnak ingatlanjaiktól, de átlag feletti árat kérnek. Számításaikat arra alapozzák, hogy az elmúlt egy-másfél évben felfedezték maguknak a környéket a logisztikai, kereskedelmi, gyártó és szolgáltatócégek, sőt számuk két-háromszorosra is növekedhet, amint véglegesen kiépül az infrastruktúra.
A mozgásra mindinkább jellemző, hogy a korábban a víkendház téliesítésével vidékre költözött, azóta időssé vált emberek feladják a lakhelyüket az agglomerációban, s ismét Budapestre költöznek, hogy az orvos, a bolt elérhető legyen számukra. Ilyen folyamat jellemzi például Ráckevét, Gödöt, Sződöt.
Az északi agglomeráció egyik legdrágább települése Leányfalu, ahol a folyóparti főút mentén szinte minden ötödik-hatodik ház eladó. A rózsadombi árak miatt azonban a vevők egyelőre elkerülik ezeket az ingatlanokat.
