ÁSZ-kritika a távirati irodának
Tovább csökkent a Magyar Távirati Iroda (MTI) belföldi értékesítési árbevétele, miközben az állami hírügynökség gazdálkodása már harmadik éve veszteséges - jegyzi meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az MTI 2004-es gazdálkodásáról készített összegzésében. A jelentés hangsúlyozza: mindezt annak ellenére sikerült elérnie a társaságnak, hogy a különböző jogcímeken biztosított költségvetési támogatások összege az utóbbi két évben az inflációt meghaladó mértékben emelkedett. Az MTI az állami költségvetésből az előző évhez képest 546 millió forinttal több, 2,3 milliárdos támogatásban részesült 2004-ben. A társaság 92 millió forint mérleg szerinti veszteséggel zárta az évet, amely az előző évinél ugyan alacsonyabb, de a tervezett 51,2 milliós mínusznál nagyobb. Ráadásul az ÁSZ jelentése szerint mindez csak annak köszönhető, hogy a hírügynökség veszteségének csökkentése érdekében 2004-ben egy nagy értékű ingatlant értékesített, és jelentős, 134 fős létszámleépítést hajtott végre, nagyobb részben állami támogatással.
Vince Mátyás MTI-elnök nemrégiben tartott tájékoztatóján jelezte: elsődleges célként a szemléletváltást tűzték ki a jövőre nézve, s ennek lényege a termékközpontúságról való átállás a piacközpontúságra. Az elnök által készített stratégiai tervvel kapcsolatban az ÁSZ ugyanakkor úgy fogalmaz: noha az átfogó helyzetképet ad az MTI piaci környezetéről és gazdasági helyzetéről, valamint a 2004-2007 közötti időszakra vázolja a követendő irányvonalat, a középtávra tervezett stratégia nem határozza meg azokat a konkrét célokat és eszközöket, amelyek a közszolgálati feladatok ellátásának érdekeit szolgálják. Tovább jelzik, hogy a stratégiai tervhez nem készült középtávú üzleti és informatikai fejlesztési terv sem.
Az ÁSZ kiemelte: a korábbi ellenőrzések után a jelenlegi vizsgálat megállapításai is igazolták a speciális tulajdonosi megoldás célszerűtlenségét. Az Országgyűlés, a tulajdonosi tanácsadó testület, a felügyelőbizottság és az MTI elnöke között megosztott irányítás és ellenőrzés törvényi szabályozása, a hatásköri szabályozás pontosítása 2004-ben is elmaradt. Az ÁSZ szerint a korábbi együttműködési zavarok mellett újak keletkeztek, szükségtelen feszültséget, felesleges többletkiadásokat okozva a hírügynökségnek. (SK)
