Kiállja-e a környezetvédelmi szabályozás a brüsszeli próbát?
Tátrai Miklós / A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára
"A hulladék keletkezésének csökkentését célzó hazai termékdíjas szabályozás megfelel az Európai Unió csomagolási direktívájába foglaltaknak, a tagállamok ugyanis elősegíthetik az újrahasználati rendszereket, amennyiben ez nem kötelezést, hanem ösztönzést jelent. Márpedig a magyar szabályozás kötelező jelleggel csak a hasznosítást írja elő, amellyel a gazdasági szereplők többsége is egyetért. Az italcsomagolásoknál az újratöltésre vonatkozó darab alapú díjtétel lényege, hogy az eldobható italcsomagolásokban lévő italok árának növelésével, azaz a fogyasztói szokások megváltoztatásával próbálja elérni a keletkező hulladék mennyiségének csökkenését. Éppen ezért nem beszélhetünk diszkriminációról sem, hiszen a szabályozás valamennyi termékre egységesen vonatkozik mind a fizetési kötelezettségre, mind a mentességre vonatkozó szabályok esetén, így az áruk szabad áramlását nem befolyásolja.
Nem értünk egyet azzal sem, hogy a kereskedelmi csomagolás körébe tartozó termékcsoportok definícióját külön meg kellene határozni a termékdíjas szabályozás keretében, hiszen a fogalmakat az egyéb vonatkozó jogszabályok és jegyzékek pontosan körülhatárolják. Éppen a jogi túlszabályozottság elkerülését szolgálja, hogy a törvény és végrehajtási rendelete nem definiálja újra az egyszer már meghatározott fogalmakat. Emellett úgy látjuk, hogy a kormánynak nem volt kötelezettsége az Európai Bizottság tájékoztatására az új előírásokról, tekintettel arra, hogy a szabályozás nem jogharmonizációs kötelezettséget teljesít, hanem csupán egy új gazdasági ösztönzőt vezetett be a kevésbé környezetterhelő italcsomagolások használatának elterjesztése érdekében."
Miklósvári Géza / A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének elnöke
"Az italcsomagolásokra vonatkozó termékdíjas előírásokkal szembeni észrevételeinket már a jogalkotás során megfogalmaztuk, ám kifogásainkat azóta is eredménytelenül hangoztatjuk, ezért jutott az ügy végül az Európai Bizottság elé. A kezdetektől fogva azt mondjuk, hogy a csomagolásokról szóló európai uniós direktíva rendelkezéseivel ellentétes előnyben részesíteni az italcsomagolások újratöltését a palackok további hasznosításával szemben, amely környezetvédelmi szempontból sem indokolható. Az újrahasználható italcsomagolások használatának ösztönzését célzó meghatározott minimális újratöltési arány versenyellenes, s az áruk közösségen belüli szabad mozgását is gátolhatja. Ez ellentétes az egységes piacra vonatkozó brüsszeli célokkal, ráadásul a jogalkotó súlyos eljárásjogi hibát vétett, mivel Brüsszelt sem tájékoztatta az új előírásokról. Mindezeken túl a szabályozás több helyen értelmezhetetlen, így a pontatlan megfogalmazások miatt az sem egyértelmű, hogy egyes termékcsoportokra - jeges teákra, sport- és energiaitalokra - kiterjednek-e az előírások, vagy sem.
A nem újratölthető italcsomagolást használó hazai palackozók és importőrök év eleje óta kötelesek egy plusz - "újratöltési" - termékdíjtételt fizetni, s emellett piacvesztést okozhat, hogy a szabályozás a kereskedőket a nem újratölthető csomagolású termékek egy részének kilistázására késztetheti. Ugyanakkor, amennyiben a benyújtott panaszok alapján az Európai Bizottság végül eljárást indít, és a jogszabály felfüggesztését rendeli el, az érintett cégek akár milliárdos kártérítési pereket is indíthatnak a magyar állammal szemben veszteségeik megtérítése érdekében."
