Új irány az olajdollároknak
Hiába ösztönöznék nagyobb termelésre az oroszországi olajcégeket a magas olajárak, kedvüket szegi a kormány adópolitikája. A növekvő adóterhek miatt nemcsak a lelkesedésük csappant meg, de a forrásaik is. Egyre kevesebb pénzük maradt beruházásokra. Ez azonban nem túlzottan fáj az orosz kormánynak, sőt éppen valami ilyesmin munkálkodik. Az ország olajcégei pénzének felhasználásával szeretné felvirágoztatni a gazdaság kevésbé sikeres ágazatait.
A 2004-ben életbe lépett gazdaságfejlesztési stratégia jegyében nőnek az olajipar adóterhei, viszont csökkennek a többi iparág beruházási korlátai. Az Alfa Bank szerint az orosz kormány minden, hordónként 25 dollár fölötti olaj árából dolláronként 80 centet fölöz le.
Az orosz adópolitika tehát a költségvetés bevételeinek diverzifikálását szolgálja - magyarázza a The Moscow Times. Ennek szükségessége egyébként már évekkel ezelőtt világos volt. Egymás után három nagy nemzetközi hitelügynökség például éppen azért nem adott Oroszországnak befektetési hitelminősítést, mert a költségvetés bevételei erősen függnek az olajcégek befizetéseitől. Ez azzal a kockázattal jár, hogy amikor esik az olaj ára, mínuszba fordul a költségvetési többlet. Változást sürgetett az IMF és a Világbank is: a magas olajbevételek miatt annyira megerősödhet az orosz fizetőeszköz, hogy már rontja a belföldi ipar versenyképességét. Putyin elnök tehát tavaly kiadta jelszót: Oroszország nem alhat el az olajdollárok meleg takarója alatt.
Az "ébrentartás" érdekében a kormánynak más eszköze is volt, illetve van. Akadályozhatja az olajexport-vezetékek kapacitásának növekedését. Ekkor a cégek nem tudnak annyi olajat eladni, amennyit termelnek, s előbb-utóbb visszafogják termelésük fejlesztését. A kormány reméli, hogy az így megmaradó pénzt más iparágakba fektetik az olajtársaságok. (Magáncég nem építhet vezetéket Oroszországban.)
Ám nem tették. A Brunswick UBS szerint ettől az oroszországi beruházások kockázatai riasztották el őket. (Ismert, hogy rontotta a beruházási kedvet a Jukosz meghurcolása is.) Nem segítettek a kevésbé sikeres ágazatokon az egyéb állami ösztönzők sem.
Végső soron tehát elherdálódott az olajcégektől elvont pénz - vonja le a következtetést a lap által idézett szakértő. Szerinte idevezet, ha az állam megkísérli átcsoportosítani a gazdaság erőforrásainak felhasználását.
Kudarcot vallott az orosz kormány terve az Alfa Bank stratégiai vezetője, Chris Weafer szerint is. Mindössze annyit sikerült elérni, hogy az olajcégek visszafogták fejlesztéseiket. 2004 szeptembere óta már a termelésük is stagnál, holott 1999 óta évente kilenc százalékkal bővült.
