Új terhektől tart a környezeti ipar

Biztosítékadási kötelezettséget írnának elő 2006-tól a vállalatok számára a környezetvédelmi feladataik elvégzéséhez szükséges források garantált elkülönítése érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) javaslata értelmében. A szaktárca szerint a biztosítékadási kötelezettség bevezetését az indokolja, hogy az elmúlt években a gazdálkodó szervezetek tevékenysége következtében keletkezett környezetvédelmi károkat számos esetben az államnak kellett megtéríteni a felelős fizetésképtelenné válása miatt.

A tervezett kormányrendelet - egyebek mellett - a környezetvédelmi, a vegy-, a textil- és bőripart, a papír-, az élelmiszeripart és a bányászatot érintené. Ezen iparágak szereplőinek az egyes tevékenységek felhagyásánál előálló környezetvédelmi feladatokra (ún. felhagyási biztosíték), valamint a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos költségekre (ún. működési biztosíték) kellene biztosítékot képeznie. Ennek formája lehet belföldi pénzintézetnél erre a célra tartósan lekötött pénzbetét, belföldi pénzintézet által nyújtott visszavonhatatlan bankgarancia, továbbá hitelintézettel, illetve biztosítási társasággal e célra megkötött fedezeti megállapodás vagy tartozásátvállalási szerződés. A felhagyási biztosíték mértéke az egyes létesítmények bezárásához, illetve a tevékenység felhagyásához szükséges költségektől függene. Emellett a hulladékkezelési tevékenység végzése esetén a biztosíték alapjába beszámítanák a cég teljes tárolási kapacitásának megfelelő menynyiségű veszélyes hulladék kezelési költségének száz százalékát is. Mindezek figyelembevételével a biztosíték pontos összegét a zöldhatóságok létesítményenként határoznák meg.

A tervezettben megfogalmazott célokkal alapvetően egyetértünk, ám a javaslat ebben a formában súlyosan sértené valamennyi érintett ágazat versenyképességét - fogalmazott Székely Anna. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezető igazgatója szerint a legnagyobb teher a kis- és középvállalkozásokat sújtaná, amelyek komoly likviditási problémákkal szembesülhetnek, ha forrásaikat a biztosíték előteremtésére kell fordítaniuk. Emellett 2006-os bevezetés esetén tarthatatlanul rövid lenne a felkészülési idő is a vállalatok számára. A KSZGYSZ ügyvezető igazgatója szerint a terheket az enyhítheti valamelyest, ha a vállalkozások biztosítást köthetnének a biztosíték összegére, s ezzel is eleget tehetnek kötelezettségeiknek. A KVM szakértői szerint erre lehetősége lesz az érintetteknek, ám a szóbeli egyeztetések csak a következő hetekben kezdődnek el a felek között.