Állapotromlás, kártérítés
Állapotrosszabbodás miatt érvényesített nem vagyoni kártérítés megítélésénél a munkaképesség-csökkenés megváltozásának nincs kizárólagos jelentősége - mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő jogvitában.
Az ügy felperese sok évvel ezelőtt halláskárosodást szenvedett, és baleseti járadékban is részesült. Utóbb ismét járadék iránti igényt nyújtott be, amelyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság meg is állapított számára. A szakvélemény szerint a kérelmező állapota a korábbiakhoz képest romlott. A járadékos erre tekintettel félmillió forint nem vagyoni kártérítést követelt egykori munkáltatójától.
A munkaügyi bíróság igazságügyi orvosszakértői véleményt szerzett be, amely csak enyhe mértékű állapotromlást rögzített. Ám nem ezért, hanem elévülés miatt utasította el a keresetet. Kiemelte: a felperesnek régebben, az elévülési időn belül kellett volna igényét benyújtania. A betegségével együtt járó lassú állapotromlás nem alapozhatja meg követelését.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az ítéletet. Kimondta, hogy a munkaképesség-csökkenés mértéke csak kismértékben változott. Erre figyelemmel az állapotrosszabbodás nem minősülhet új igényt keletkeztető, az elévülés szempontjából önállóan elbírálandó tényként.
A felperes az LB-től kért felülvizsgálatot. Arra hivatkozott, hogy a zaj okozta halláskárosodásnál az állapotrosszabbodás hosszabb idő alatt következhet be, és az igény akkor keletkezik, amikor a megváltozott állapot eléri a nem vagyoni kártérítést megalapozó mértéket.
Az LB utalt arra: az állapotromlás önállóan is megalapozhat nem vagyoni kártérítés iránti követelést. Ekkor az elévülés szempontjából önálló elbírálás alá esik. Az adott esetben ezért azt kellett vizsgálni, hogy a felperesnél az állapotrosszabbodás okozott-e új igényként érvényesíthető vagyoni kártérítésre alapot adó személyiségi jogsérelmet. Ennek megítélésénél a munkaképesség-csökkenés mértékének megváltozása nem kizárólagos jelentőségű, főként, ha az orvosi megítélés nem egybehangzó, és azt a fél is kifogásolja - hangsúlyozta az LB. Hatályon kívül helyezte az ítéleteket, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, új határozathozatalra utasította. Ennek során, figyelmeztetett: meg kell állapítani, hogy az állapotromlás a felperesnek mikortól, milyen körülményekben - például a szokásos életvitelben, a közlekedésben - okozott változást. Ha pedig a bizonyított tények alapján valamely személyiségi jogsérelem keletkezett, annak a korábbi helyzettel való egybevetésével állapítható meg az elévülés bekövetkezése vagy hiánya - fejtette ki az LB.
