Átragadt a pánik az olajpiacra
Tegnap közel két dollárral zuhant a kőolaj ára New Yorkban a londoni robbantások hatására, holott szerdán még eddigi legmagasabb szintjén jegyezték. A hordónként (1 hordó = 159 liter) 62 dollár fölötti ár 1,83 dollárral (3 százalékkal) 59,45 dollárra gyengült - jelentette a Bloomberg. A brent minőség még erőteljesebben, 2,14 dollárral (3,6 százalékkal), 57,71 dollárra esett Londonban. Szerdán jegyzett abszolút csúcsa 60,70 dollár volt.
Az áresést a londoni Investec Securities elemzője a terrorcselekményeket általában követő "vakpániknak" nevezte. Erőteljes lélektani hatásról van szó Frédéric Lasserre, a párizsi Société Générale nyersanyagelemzője szerint is. Ilyenkor az emberek vonakodnak költekezni, repülőutakra indulni, mindez pedig erősen csökkenti az olaj iránti keresletet - állítja, hozzátéve azonban, hogy az áresésben minden bizonnyal szerepe volt a szeptember 11-i terrortámadás emlékének is.
Az olaj ugyanakkor a tegnapi árzuhanással együtt is drága. A világ nagy olajfelhasználó gazdaságai fejlődnek, olajkeresletük nő. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) aggódik, és úgy véli, a piaci egyensúly érdekében a globális felhasználás negyven százalékát fedező OPEC olajkartellnek 2020-ra a mostani napi harmincmillió hordóról ötvenmillióra kellene növelnie termelését.
A kartell nemrég jelezte is, hogy tagjai termelésnövelést célzó beruházásokat indítanak. Akkora növelésre azonban semmiképpen sem lesznek képesek, mint amit az IEA elvár - tudatták. Legnagyobb termelőjük, Szaúd-Arábia jelenleg napi 9,5 millió hordót termel - ezt saját számításai szerint 2009-re napi 12,5 millió hordóra képes növelni. Némi kapacitástartaléka még Kuvaitnak és az Egyesült Arab Emírségeknek van, de ezzel vége is. A világ másik nagy olajexportőre, Oroszország termelése ráadásul stagnál. Igaz, épp tegnap jelentette be, hogy Kazahsztánnal együtt 23 milliárd dollárt fektet be egy óriási szénhidrogén-lelőhely kiaknázásába a Kaszpi-tengeren.
