Hogyan fejlesszék magukat a kkv-k vezetői?
Az állandóan változó gazdasági környezet, a vállalkozások működését befolyásoló új ismeretek megkövetelik a folyamatos tájékozódást, ismeretmegújítást a résztvevőktől - szögezte le lapunknak Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke. Ennek szükségességét nem csupán kisvállalkozásokat, kézműiparral foglalkozókat képviselő szervezet elnökeként, hanem saját esztergályos-, fémfeldolgozó műhelyének vezetőjeként is vallja. Szűcs György szerint - választott szakmájától függetlenül - mindenkinek szembesülnie kell előbb vagy utóbb az élethosszig tartó tanulás szükségességével.
Azt viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy az első, gyakorlati tapasztalat és a munkaerőpiac, illetve a saját képességek felmérése nélkül választott szakma megszerzését szükségszerűen egy második, teljesen más jellegű foglalkozás alapjainak az elsajátítása kövesse. Más persze, ha egy kisvállalkozás hatékonyabb működtetése érdekében annak vezetője továbbképzi magát olyan ismeretekkel, mint például az árképzés, a munka- vagy akár a szabványügy. Szűcs György úgy látja: nem az egymástól távol eső szakismeretek "halmozása" által kell kiteljesednie az életen át tartó tanulásnak, hanem egy jól megalapozott, annak gyakorlása által megszerzett és megszeretett szakmai tudás folyamatos bővítésében. A mesterségbeli fejlődésre nyitott szakmunkások előtt kellene inkább a technikusi, mérnöki pálya lehetőségeit biztosítani.
Az ilyen fejlődés az adott munkakörnyezetben is előrelépést jelenthet, méghozzá egy csoportvezetői, művezetői pozíciót vagy egy saját vállalkozás elindításának lehetőségét. Ez lehet motiváció az önképzésben, nem pedig egy másik szakmában történő újrakezdés esélye. (GdA)
