Jól halad az új Duna-híd építése

Igencsak impozáns a Dunaújvárosban épülő új híd látványterve: bár a meder csak mintegy 400 méter, az előírásoknak megfelelően az ártéren is átívelő átkelő 1683 méteres lesz. A kétszer két forgalmi sávot és két leállósávot az egyik oldalon járda, a másikon kerékpárút egészíti ki.

Az építkezés jelenleg országszerte mintegy 800-1000 embernek ad munkát - mondta el Pesti Gyula, a híd létesítményigazgatója. Az acélszerkezeten az ország három pontján mintegy hatszázan dolgoznak, az elemek budapesti összeszerelésére pedig további 200 főt alkalmaznak. A pilléreken, földmunkákon és a végső behelyezés előkészítésén további 80-100 szakember dolgozik.

A munkákat a megbízást versenytárgyaláson elnyerő Duna Új-Híd konzorcium két tagja, a Vegyépszer Rt. és a Hídépítő Rt. irányítja, a különféle célfeladatok elvégzésében 50-55 alvállalkozó segíti őket. Ezek közt ugyan vannak dunaújvárosiak is, ám számukra sokkal kevesebb lehetőség nyílik, mint például egy autópálya-szakasznál, ugyanis a hídépítés igen speciális szaktudást igényel - mondta el az építkezés irányításáért felelős vezető.

Úgy számol, hogy kedvező időjárás és vízállás esetén jövő nyár végén tarthatják meg a szerkezet elkészültét jelző hordógurítást, a készre szerelés azonban csak ősszel fejeződik majd be. A szerződéses összeg oroszlánrésze - mintegy 82 százaléka - is a hídépítési munkákra megy el, míg 18 százalékot az út- és közműépítés emészt fel.

A munka a kivitelezők szerint egyáltalán nem zavarja a város életét. Az építési terület és a betonkeverő telepek ugyanis a lakott területtől távolabb esnek. Mivel a nyomvonal zártkerteken és mezőgazdasági területeken halad át, a különféle, nagy tömegű anyagszállításhoz csak rövid szakaszokon használnak önkormányzati burkolt utakat, lakóövezeteket pedig egyáltalán nem érintenek.

A majdani M8-as sztráda részeként készülő dunaújvárosi híd és az ahhoz tartozó több mint 5 kilométeres autópálya-szakasz az addigra elkészülő M6-os pálya és az 51-es főút között teremt majd kapcsolatot. Az érintett régió ugyanakkor azért lobbizik, hogy az utat az M5-ös sztrádáig hosszabbítsák meg.

Az építkezés komoly mérnöki teljesítmény: összességében 23 ezer tonna acélt és 60 ezer köbméternyi betont használnak fel a három részből álló híd építéséhez. A két árteret átívelő szakasz szekrénytartó szerkezetű lesz, míg a középső részt adó, készre szerelt, hajóról beemelt 308 méteres mederhíd kosárfülű acél ívszerkezetű.

Ezt a megoldást ugyan sok helyütt használták már előnyös dinamikai és stabilitási tulajdonságai miatt, ám itthon ez az első ilyen Duna-híd, sőt minden korábbi hasonló építményt túlszárnyaló mérete folytán a világon is egyedülálló lesz - emelte ki Szalay Tibor főmérnök. A híd egyik nyílásának ráadásul különösen nagynak - 300 méteresnek - kell lennie, hogy a közeli dunavecsei kikötőbe vezető hajóút forgalmát a tartópillérek ne zavarják.

Maga a kivitelezés is speciális technikát igényel. A különböző helyszíneken készült acél szerkezeti elemekből Csepelen 17-szer 17 méteres, 4 méter magas elemeket építenek, amelyeket hajón úsztatnak le Dunaújvárosba. A 65 elemet a víz felől szerelik öszsze, majd hidraulikus rendszerrel tolják a szerkezetet a part felé.

A 14 tolózsámoly alkalmazásának előnye, hogy a kétoldali kiállás extraköltségének megtakarítása mellett nincs szükség állványozásra, amelyet egy esetleges áradás tönkretehet. Ráadásul a szerkezetek leszerelhetők és más hidaknál is alkalmazhatók. Az előtolásos technika ugyan nem új, ám eddig a világon legfeljebb 200-300 méteres acélszerkezetet toltak, a mostani hosszal még senki sem próbálkozott.