Majdnem tanuló cégvezetők
Jó pap is holtig tanul - tartja a magyar közmondás, és ez nemcsak a cégek munkatársaira, hanem felső vezetőire is vonatkozik. Legtöbbször azonban az időhiány gátat szab az információszerzésnek.
Tóth Ottó, a NextiraOne Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója például pár éve elkezdett egy nemzetközi menedzsmentképzést, ám időhiány miatt abbahagyta az intenzív kurzust. Most legszívesebben idegen nyelvet tanulna, szeretne az angol mellett még egy nyelvet elsajátítani, sőt gondolkodik azon, hogy talán újra belevágna a félbehagyott menedzsmentképzésbe. Az ad hoc jellegű tanulás még megy valahogy, a rendszeres már nehezen megoldható, az időhiány gátol - ismeri el. Tóth Ottó egyébként épp a cége működési területe miatt tartja nagyon fontosnak a munkatársak képzését. Az informatika területén az állandó változások miatt elengedhetetlenek a friss ismeretek - hangsúlyozza. A NextiraOne-nál így rengeteget költenek képzésre, a bérek után ez a második legnagyobb kiadásuk. Főleg a cégprofilhoz illeszkedő műszaki képzések a leggyakoribbak, igaz, az ilyen, legutolsó technológiára koncentráló tanfolyamok nagyon költségesek.
Akad olyan cégvezető is, akit a lehetőségek gátolnak a tudásbővítésben. Kornai Gábor, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Rt. elnök-vezérigazgatója jelenleg szervezeti és működési ismeretekből szeretné továbbképezni magát, hiszen ilyen jellegű problémák adódnak mostanában a cégénél. Ez azonban nem is a szokásos időhiány miatt tűnik lehetetlennek. Itthon jelenleg nincs olyan képzés, amely a 150-200 főt foglalkoztató, tudásintenzív cégek ilyen jellegű gondjaira adna válaszokat, és a szakirodalom is nagyon szegényes - fogalmaz a szakember. Kornai Gábor úgy véli, ha fiatalabb lenne, gondolkodás nélkül vállalná, hogy külföldön szerzi meg a szükséges ismereteket. Egyébként ő maga is tanít a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, méghozzá vezetési tanácsadást. Nagyon hasznosnak tartaná, ugyanakkor elképzelhetetlennek véli, hogy beüljön az iskolapadba, és valamilyen rendszeres képzésben vegyen részt. Cégüknél egyébként megállás nélkül folyik a munkatársak oktatása, amelyre a kollégák fogékonyak is. Az AAM vezére ezt leginkább annak tudja be, hogy az átlagéletkor 30 év alatt van. Az ő tanulási készségük még sokkal fejlettebb, mint az idősebbeké - állítja Kornai Gábor. A vállalatnál egyébként évi 50-60 millió forintot fordítanak a munkatársak képzésére.
Szintén a szervezeti vezetési-gazdasági képzésben venne részt szívesen a Falcon-Vision Műszaki Fejlesztő és Szolgáltató Rt. vezérigazgatója. Németh Attila eredeti szakmáját tekintve mérnök, így a cégvezetési tanulmányok egyelőre kimaradtak az életéből. Számára is az időhiány jelenti a legnagyobb problémát, holott úgy véli, egy képzésnek az is a célja, hogy időt takarítson meg vele a vezető. A Falcon-Visionnél, bár folyamatosan napirenden van a munkatársak képzése, erre egyelőre a források szűkössége miatt csak a legszükségesebb esetben szánnak pénzt.
Úgy tűnik, az életkor valóban nagymértékben befolyásolja a tanulási kedvet. Tímár Gyula, a Vegyépszer Rt. vezérigazgatója is erre való tekintettel nem ülne már be szívesen az iskolapadba. Ám a szakirodalmat, illetve a céggel kapcsolatban álló kutatóintézetek elemzéseit mindig elolvassa, sőt részt vesz szakmai fórumokon is - így képzi magát. A Vegyépszernél is folyamatos a munkatársak fejlesztése, a dolgozók több mint fele jelenleg is részt vesz valamilyen továbbképzésben. A cégnél külön figyelmet fordítanak az általános után a speciális tudás megszerzésére. Igaz, mint azt Tímár Gyula elmondta, a hazai szakképzés hiányosságai miatt a fizikai dolgozók fejlődését sokkal nehezebb előmozdítani.
