"Az volt a célom, hogy gyorsan megélhetést biztosítsak"

Miként indult el a vállalkozói pályafutása?

A rendszerváltáskor az volt a legfontosabb célom, hogy saját magam és családom részére a lehető leggyorsabban megélhetést biztosítsak. Prágában éltünk, ahol építőmérnökként dolgoztam a volt szocialista országok közös beruházási programjaiban. Tisztában voltam azzal, hogy a kelet-európai változások a szocialista országok közös beruházásainak a végét, a munkahelyem megszűnését jelentik. Egyetlen percig sem gondolkodtam azon, hogy új munkahelyet keressek. Prágai székhellyel 1991-ben Buda-Mont néven vegyesvállalatot alapítottam egy kinti építőipari szövetkezettel gázkazánok forgalmazására.

Miért éppen a gázkazánimportot választotta?

Prágában akkor számomra ez jelentette a nagy vállalkozási lehetőséget, hiszen a szocialista országok gazdasági munkamegosztásában csak Magyarországon készültek a nagy teljesítményű gázkazánok. Tudtam azt is, hogy a visegrádi országok összeomló kereskedelme miatt Csehszlovákiában rövid időn belül hiány lesz a készülékekből, ezért nagy mennyiséget tudok importálni és értékesíteni. Közel öt évig dolgoztam építőmérnökként a szomszédos országban, jól működő kapcsolatrendszerem volt a kivitelezési piacon. A Buda-Mont be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, sőt prágai partnercégemmel egy magyarországi kazángyár vásárlását terveztük. Sajnos a pályázatunk nem kapott kedvező elbírálást a privatizációs tenderen.

Prágában viszont jól működő vegyesvállalata volt, stabil piacokkal. Miért jött haza?

A fiam akkor töltötte be a hatodik évét, és a feleségemmel együtt azt akartuk, hogy itthon kezdje el az iskolát. Szép volt, jó volt külföldön, Prága gyönyörű város, nagyon sok barátom él ott, de végre szerettem volna Magyarországon élni és dolgozni. Ezért 1992-ben a feleségemmel létrehoztuk az acélkereskedésre specializálódott a Fair-Mont Kft.-t, mert akkor már ebben láttam biztos lehetőséget. Igaz, arra nem gondoltam, hogy vállalkozásom rövid idő alatt a hazai kereskedelem meghatározó szereplője lesz. A cseh acéltermékeket az indulás éveiben igen kedvező áron lehetett importálni Magyarországra. Élveztem a cseh partnerek teljes bizalmát, akik utólagos fizetési lehetőséget biztosítottak számomra. Kedvező volt az is, hogy Magyarországon acél-nagykereskedéssel akkor még kevésbé piacorientált állami tulajdonú cégek foglalkoztak. Amint lett rá pénzem, Dunakeszin önálló telephelyet béreltem, lépésről lépésre szélesítettem a termékkínálatot, majd saját telephelyeket vásároltam, az elsőt Szentesen, a Tisza Volántól. A területen Suzuki-márkakereskedés üzemelt szervizzel együtt, amelyet átvettünk, és azóta is sikeresen működtetünk. A legnagyobb sikert számomra mégis a Dunakeszin bérelt csarnok megvásárlása jelentette. Végre a cég tulajdonába került a legnagyobb telephely.

Vállalkozása a kilencvenes évek elején mindössze egymillió forint törzstőkével indult, piaci háttér nélkül, mégis sikerült a nagyok közé felnőni, úgy, hogy ma nyolcvan embert foglalkoztatnak. Hogyan választja ki munkatársait?

Egy cég sikere nagyban függ attól, hogy milyenek a vezetők. Számomra a becsületesség, a megbízhatóság és a rátermettség legalább annyira fontos erény, mint az agilitás. Nem könnyű jól választani, időigényes, de megéri. Súlyos milliókat lehet veszíteni, ha nem a legjobb emberek felelnek a részterületekért.

Felesége a cég részvényeinek ötven százalékát jegyzi, emellett a társaság gazdasági igazgatója is. Házastársak ritkán tudnak hatékonyan együtt dolgozni?

Jól kijövünk egymással, pedig duplaannyi időt töltünk együtt, mint általában a házastársak. Igaz, több éven át hívtam dolgozni a céghez, mire sikerült rábeszélnem, és átvette a gazdasági ügyek irányítását. Szívesen dolgozunk együtt, otthon is meg tudjuk beszélni a legfontosabb feladatokat, és ez nagyon jó.

Az anyagiakról sincs vita? Hiszen egy gazdasági vezető mindig őrzi a kasszát.

Szerencsére bízik a megérzéseimben, még akkor is, ha a gazdasági racionalitás esetleg mást diktál. Sokszor fordult elő, hogy a kockázatosabb döntés hozott igazi üzleti sikert, teremtette meg a társaság számára a fejlődést. A vállalkozás első éveiben komoly hitelekkel dolgoztunk, a barátaink közül sokan aggódtak is értünk. Szerencsére az idő utólag bennünket igazolt. Merész lépések nélkül nem tartana itt a vállalkozásunk. Sokat dolgozunk, tizenöt év alatt egy hétnél tovább nem voltunk szabadságon. Ma sem töltök szívesen több időt távol a cégtől, pedig megbízható, jó munkatársakkal dolgozom. A telefonomat azonban soha nem kapcsolom ki, még nyaraláskor sem.

Mikor érezte azt, hogy nagy baj már nem lehet, a Budafer a hazai acélkereskedelem stabil szereplője?

Talán akkor, amikor a bérelt központi telephelyünkön az első csarnokot is meg tudtuk venni, és az ISO minősítést is megszereztük, mely elengedhetetlen volt az előrelépéshez. Tíz évig minden pénzt visszaforgattam a vállalkozásba, amelynek eredményeképpen jelentősen tudtam növelni a cég vagyonát és eszközállományát. Nem vásároltam sportkocsikat, nem építettem családi villát addig, amíg nem éreztem stabilnak a céget. Évekig egy 56 négyzetméteres társasházi lakásban éltünk, annak ellenére, hogy abban az időszakban vállalkozásunk éves forgalma már több száz millió forint volt.

Hitelek nélkül ilyen nagyságrendű forgalomnövekedést a legjobban működő cég sem tud realizálni kizárólag saját forrásból. Hogyan sikerült a bankokat is meggyőzni arról, hogy egy családi tulajdonú magyar vállalkozás is tud versenyezni a tőkeerős külföldi érdekeltségű magyarországi leányvállalatokkal?

Utólag úgy gondolom, szerencsém is volt. Nagyon sok bankkal tárgyaltam hiába, majd a szentesi Kereskedelmi és Hitelbank mellénk állt, mert fantáziát látott a cégben. Az első hitelem 3,5 millió forint volt, ma pedig a társaság 1,5 milliárd forint hitelállománynyal dolgozik.

Voltak-e a cég életében kritikus időszakok?

A kilencvenes évek elején, amikor a hazai acélipar védelmében az állam korlátozta az importot egészen az EU-csatlakozás évéig. A piacvédelmi intézkedés a cégalapítást követően néhány hónappal lépett hatályba, és volt is miatta jó néhány álmatlan éjszakám. Több ezer tonna cseh anyagot forgalmaztunk halasztott fizetési kötelezettség mellett, és nem tudtam, hogy egyezséget tudok-e kötni a hazai gyártókkal. Szerencsére ekkorra már ismertek voltunk itthon is, és elsőként a Dunaferr állt mellénk, igaz, ez részéről fontos üzletpolitikai döntés is volt. Hiszen termékeinek értékesítését vállaltam a csehországiak helyett a már bejáratott kereskedelmi csatornákon. Sikerült az átállás, mert pontosan szállítottunk, betartva a fizetési határidőket. A mai világban ezek ritka erények, és a Dunaferr ma is az egyik legnagyobb partnerünk.

A piac teljes liberalizációja, az EU-csatlakozás ön szerint mit jelent a magyar magántulajdonú cégek életében?

Jót és rosszat egyaránt, de az erősebbeknek kevesebb hátrányt, több előnyt. Mi pedig a legerősebbek közé tartozunk, így van perspektívánk, hiszen az értékesítést tekintve az ország harmadik legnagyobb acélkereskedése vagyunk. A bennünket megelőzők multinacionális cégek. Most látom csak igazán a munkánk eredményét, azt, hogy érdemes volt napi 12 órát dolgozni, és minden fillért a kereskedés fejlesztésére fordítani. Fedett és daruzott acélraktár-kapacitással például az előbb említett két nagy cég mellett csak a Budafernek van. Nem aggódom, hogy újabb és újabb tőkeerős külföldi kereskedések jelennek meg Magyarországon.

Tulajdonosként és cégvezetőként milyennek látja a Budafer Rt. jövőjét?

Évről évre növekvő teljesítményt értünk el és ennek a trendnek a jövőben is folytatódnia kell. Nincs más alternatíva. Az acélkereskedelem specialitása egyébként is a nagy forgalom, hiszen nagy tételeket lehet vásárolni kedvező beszerzési áron. Mint minden vállalkozásnak, nálunk is adottak a mérethatárok, de biztos vagyok abban, hogy a vállalat felépítése, az itt felhalmozott szellemi tudás és a fejlesztési források nagyságrendje alapján hosszabb távon is a piac meghatározó szereplője leszünk.

Visszagondolva az elmúlt több mint tíz évre a szerencse mennyiben játszott szerepet vállalkozói karrierjében?

Aki azt állítja, hogy szerencse nélkül ért el bármit is az életben, az nem mond igazat. A vállalkozóként viszont az érhet el sikereket, aki nagyon sokat dolgozik, sok helyen megfordul, és sok esemény és üzlet résztvevőjeként képes ráérezni a nagy lehetőségekre. A mi pályafutásunk alatt is voltak szerencsétlen időszakok, de munkával, kitartással és szerencsével sikerült a hibákat korrigálni, ezért juthatott el a cég oda, ahol most áll. És stabilan áll.