Motiváló vállalati aranybányák

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak fogalma háromfajta pénztárt takar, ugyanakkor részben más kedvezmények kapcsolódnak ezekhez. A jelenlegi jogszabály értelmében a majdani nyugdíjazáshoz egyfajta takarékossági lehetőséget biztosító önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba (illetve önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba) az alkalmazott által és a munkáltatói hozzájárulás címén befizetett összeg 30 százaléka, de évente maximum 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg a magánszemélyt. (Aki 2020 előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt, számára 130 ezer forint a felső határ.)

Lehetőség van arra is, hogy önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizessen az alkalmazott, illetve ezt "megtoldja" a cég. A számlán levő összeget főként a magánszemély számára nem ingyenes egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor vagy a nem teljesen tb-támogatott gyógyszerek, gyógyászati eszközök vásárlásakor szokták felhasználni. Választhatja a munkavállaló azt is, hogy egy önkéntes önsegélyező pénztárnál is vezet számlát, és amikor például táppénzre megy, rokkant lesz, az ennek következtében kapott jövedelmet az önsegélyező pénztár még megtoldja. Utóbbi két pénztár esetében is ugyanazok a szabályok vonatkoznak az adókedvezményre, azonban ha a nyugdíjpénztár mellett egészség- vagy önsegélyező pénztárba is utal pénzt az illető, akkor az adókedvezmények összege legfeljebb 120, illetve 150 ezer forint lehet.

Ezek a szabályok jövőre némiképp változnak. A benyújtott adócsomag ugyanis úgy rendelkezne, hogy az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári kedvezmény átalakul az egyéni számlán történő jóváírássá.

Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek nem utalja ki az APEH az adókedvezményt, hanem azt az összeget a pénztári számlára utalja, így növelve az illető megtakarítását.

A vállalatokat is arra ösztönzi a törvény, hogy fizessen hozzájárulást az alkalmazotti befizetés mellé. A szabályozás értelmében ugyanis amennyiben a hozzájárulás havonta legfeljebb a minimálbérnek megfelelő öszszeg, akkor az teljes mértékben adó- és járulékmentes, míg az e fölötti rész bérként adózik. (Többfajta önkéntes biztosítópénztár esetében a minimálbér 130 százalékának megfelelő öszszeg köztehermentes.) Ráadásul a hozzájárulást költségként is elszámolhatja a cég. Ha tehát az előbbi megoldást választja a vállalkozás, lényegesen kisebb összköltséggel képes motiválni az alkalmazottat, a magánszemélyt pedig további kedvezmény illeti meg.